Fitz Jenő (szerk.): A magyar pénzverés kezdete című konferencia előadásai, amelyek a Székesfehérvári Alba Regia Napok keretében 1973. május 14-én hangzottak el - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 21. (Székesfehérvár, 1975)
Kovács László: Adaok a LANCEA REGIS felirata pénz értékeléséhez
ADATOK A LANCEA REGIS KÖKIG ATI PÉNZ ÉRTÉKELÉSÉHEZ I. István király közismert — CNHI. 1 — 4. típusú — obulusával kapcsolatban a kutatás a legutóbbi időkig szinte minden lényeges kérdést tisztázni látszott!1). E véglegesnek tartott állásponton igyekezett változtatni Vera Hatz és Christian Turnwald, a bosarvei denársúlyú veretet tekintve István első pénzének!1 2), de olyan feltételezés is napvilágot látott, hogy az ország belső rendjének biztosítása után, csak az 1020-as évekre szilárdultak meg a pénzverés gazdasági alapjai(3). Mindezekkel ellentétben László Gyula azt kísérelte meg bizonyítani, hogy az obulusok verése már Géza nagyfejedelem uralkodása alatt megkezdődött!4). Ezen új elméletek a szaktudomány ellenvetésével és cáfolatával találkoztak)5), RÖVIDÍTÉSEK Rég Tan = Régészeti Tanulmányok SzIE = Szent István Emlékkönyv. Bp., 1938, I —II. (1) CNH, I, 8 — 11; [ Ióman B., Magyar pénztörténet. Budapest, 1916, 170 — 222; Huszár L., Szent István pénzei. SzIE, II, 335 — 64. (2) V. Hatz., (B)RESLA WVA GIV(ITAS). Zum Beginn der ungarischen Münzprägung. Dona Numismatica, Hamburg, 1965, 79-85; Ch. Turnwald, Denare vom ältesten ungarischen Oboltyp. NK, LXIV-LXV, 1965-60, 19-27. (3) J. Hlinka, Breslawa Civitas — Bratislava. (Prispevok k zaöiatkom uhorského mincovnictva). Numismaticky Sbornik X, 1968, 65 — 77; Ch. Turnwald, Noch zum Münzwesen Stephans I. NK, LXVI-LXVII, 1967-68, 23-27. (4) László Gy., A magyar pénzverés kezdeteiről. Sz. XCVII, 1963, 382-97. (5) J. Deér, G y. László, A magyar pénzverés kezdeteiről. Historische Zeitschrift, CC, 1965, 703 — 4; Huszár L., G y. L á s z 1 ó, Die Anfänge der ungarischen Münzprägung. NK, LXII — LXIII, 1963 — 64, 101; In., Bemerkungen zur Frage der ersten ungarischen Münzen. NK, LXIV — LXV, 1965 — 66, 29 — 31; Id., Der Umlauf ungarischer Münzen des XI. Jahrhunderts in Nordeuropa. sőt a különféle logikai eljárások támogatására G e d a i István új módszerrel, a kora Árpád kori temetők éremanyagának elemzésével is megpróbálkozott!6). A temetőtérképen megjelölte a pénzleletes sírokat, és a pénzek kibocsátóinak uralkodási idejéből, illetve e sírok egymáshoz viszonyított helyzetéből a temető benépesülésének viszonylagos időrendjére, s ebből az István obulus verésének kezdeti időpontjára keresett adatokat. Mindössze három teljesen feltárt temető — Halimba-Cseres, Fiad-Kérpuszta és Majs — állt a rendelkezésére, ezen kívül több részlegesen feltártat is vizsgálódásának körébe vont: Ellend-Nagygödör-dúlő, Ellend-Szilfa-dűlő, Pécs-Vasas, Csanytelek-Dilitor, Molnos, Pétervására, Jászberény-Szentpálhalom, Biharkeresztes-Ártánd és Magyarhomorog-Kónyadomb. A halimbai temető pénzleleteit elemezve Török Gyula háromszakaszos felosztására támaszkodott, mert úgy vélte, hogy „periodizációját a pénzek teljes egészében igazolják”!7). Persze nem a szakaszbeosztást igazolják a pénzek, hanem elsősorban a pénzek nyomán készül a periodizáció, hiszen a halimbai és a hozzá hasonló köznépi temetők egyszerű leletanyagának keltezését a különféle tárgytípusok együttes előfordulásának összevetése, s végső soron a pénzes sírok régészeti leleteivel való egyezése dönti el. Nyilvánvaló tehát, hogy Török Gyula éppen a pénzes sírok elhelyezkedése alapján választotta szét a három csoportját, s régészeti megfigyeléseit AArchHung, XIX, 1967, 186 — 87; GedaiL, A magyar pénzverés kezdete. Kandidátusi értekezés kézirata. Budapest, 1971, 19-20, 71 — 77. (Itt is megköszönöm a Szerző szívességét, hogy kéziratát hosszas tanulmányozásra rendelkezésemre bocsátotta. Az alábbiakban — GedaiI., o. c., formában — mindig a kéziratra hivatkozom.) Id., István király denára. NK, LXX — LXXI, 1971 —72, 23 — 29. (6) GedaiI., o. c., 23 — 37. (7) Ibid., 25.
