Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 4. 1688 - 1848 - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 16. (Székesfehérvár, 1979)

Szigeti Kilián: Székesfehérvár újkori zenetörténete

templomba áramlik, de most az orgona akadályozza. Idővel két részre lehet majd választani és a két sarokba tenni. A részletes leírásból látjuk, hogy az orgonát a templom homlokzati nagy ablaka előtt helyezték el a kóruson. Ez a felállítás 1761 előtt történhetett, talán az átépítés közben, mivel a 20 változat a „kényelmes" orgona fogalmának teljesen megfelel. Az idézett 1817-i jegyzőkönyv szövege is régi orgonára látszik utalni, amikor azt mondja, hogy „még a legjobb minőségű”, az is a régiség jele, hogy a négyből két fúvó már tönkrement.

Az 1839-es leltár szerint az orgona háromrészes (tripartitum). Ez a szokatlan kifejezés vagy a szekrény alakjára vonatkozik, amely ezek szerint három részre tagolódott, vagy talán szakszerűtlen kifejezéssel három manuálra utal.

Az orgonát a fehérvári orgonaépítő, Böhm Károly 1838-ban javította, madj 1844- ben újra restaurálta viszonylag nagy pénzért, 100 Ft-ért.46 47

A további hangszerekben a káptalan elég gazdag. A zenekar csaknem minden hangszere megtalálható a leltárban:

2 hegedű, egyik a pozsonyi G. Leeb készítménye 1780-ból, 48 a másik a bécsi J. Pötz-től 1 mélyhegedű 1784-ből, Just. Mittelvaldi készítménye, 1 cselló a bécsi J. Leitolftól 1740-ből. 1 bőgő a pesti Schweitzer János műve 1834-ből.49

A fúvós hangszerek legtöbbje a pesti Scheill (Schaly) Antal műhelyéből való. így: 3 fuvola, 2 klarinét, 3 trombita, 3 harsona és 1 tuba, a bécsi Rorario-tól 1 B- klarinét.50

2. Janny másik feladata volt a Rendszabás értelmében, hogy „Énekes Oskolát” állítson fel. Énekes Iskolák szervezése ebben a korban elég általános a magyarországi székesegyházak és nagyobb zenei kultúrájú templomok mellett. A barokk korban az iskolamesternek vagy a regens chorinak volt kötelessége 2—3 fiút énekre tanítani. Még Jannyit is kötelezték erre. De mint a fentebbi névsorokból látjuk, a gyakorlatban már nők énekelték a szoprán és alt szólamot. így a három fiúénekes kiképzése illuzórikussá vált. Hogy pontosan mikor szűnt meg Fehérváron ez a gyakorlat, nem tudjuk, de Janny utódai már nem csinálták. Viszont biztosítani kellett a felnőttek között az énekes utánpótlást. Ezt célozta az Énekes Iskola felállítása. Nem gyerekek számára szervezték, hanem felnőtteket képeztek ki az éneklésben. A Rendszabás 2. pontja világosan utal erre, amikor azt mondja, hogy a karnagy köteles három kiképzett énekes nevét jelenti az éneklőkanonoknak és a városi Kapitánynak, hogy ha valamelyik énekes visszalépne az énekkarból, (tekintve, hogy jórészt önkéntes énekesekről van már szó!) fönnakadás ne legyen

46. Vis. Can. 1817. I. k. 102. A székesegyházon kívül a következő templomokban működött orgona ebben az Időben: a ferences templomban „orgonum elegans et bonum” (1815), a felsővárosi templomban 10 változatú orgona (1818), és a Kármelita (Sz. József) templomban, a mai szekrény eredeti barokk orgonája.

47. Böhm Károly 1787 körül született Ottendorf-ban. Csehország Braunau tartományában. 1838- ban már Székesfehérvárott működött és 1841-ben nyert polgárjogot. („Kari Böhm, Orgalbauer, aus Ottendorf lm Braunauer Bezirk, Böhmen, 1841.”) 1843-ban nősült. 1857-ben július 6-án halt meg Székesfehérváron a 39. sz. házban 70 éves korában. (EUGEN BONOMI: Bürgerrecht und Bürgertum In Stuhlweissenburg. 1688—1848. — M. — Továbbá a halotti anyakönyv alapján.)

48. Id. Leeb György János kiváló hegedűkészítő volt Pozsonyban a XVIII. század második felében. A tiroli J. Steiner és az olasz N. Amati hagyományai szerint készítette hangszereit. (HRABUSSAY Z. : Vybora a vyborcovia hudobnych nástrojov v Bratislave. — Hudobnovedné Studie V. — (Bratislava, 1961.) 204.

49. Schweitzer Jánosra vonatkozóan lásd. GÁBRY GY. : Das Meisterbuch der Pester Instrumentenmacher-Innung. studia Musicologica Tom. II. fase. 1—4. (1962) 337.

50. Scheill-Schaly Antalra vonatkozóan ibid.: 336.

190