Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 4. 1688 - 1848 - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 16. (Székesfehérvár, 1979)
Szigeti Kilián: Székesfehérvár újkori zenetörténete
3. Végül még egy harmadik feladatot is rótt a Rendtartás a karnagyra. A káptalan köznapi 9 órás miséjére hetenkénti váltakozással négy énekest kellett kijelölnie szolgálatra. Fennmaradt Jannynak egy ilyen rendelkezése amely felsorolja a megjelenni köteles énekeseket: „A’ Ts. Székes Fejérvári Káptalan 9 órai Conventual Miséje alatt megjelenni kötelezett Hangászok Énekesek 1. Amon Tereszia mindennapi Énekesnő Vogl Anna Asszony ennek szupplense 2. Amon Jeronmios mindennapi Énekes Heiszler Ádám ennek Szupplense 3. Feld Antal mindennapi Énekes. Berg Antal Ennek Szupplense 4. Jenny Josef és Purebl Ferentz hetenkénti Énekesek Orgonisták 5 Frank Imre mindennapi Orgonista Korhely György ennek Supplense Költ Sz. Fejérvárott Június 8-án 1830. Farkas Ferentz s. k. Székes Fejérvári Nagy Prépost, Boros Imre s. k. Város Kapitánya”.511 II. Janny szervezési tevékenységénél fontosabb gyakorlati karnagyi működése. Rz a székesfehérvári zenei élet fénykorát jelenti. A kiváló karnagy nem hiába szervezte meg a fentebb ismertetett kibővített ének- és zenekart. Tudta mire használni. Munkába lépése után egy évvel, 1838. nagycsütörtökén előadta a székesegyházban Beethoven hatalmas oratóriumát: „Christus am ölberge” német nyelven.51 52 Nagycsütörtök a fehérvári székesegyházban hagyományos egyházzenei hangverseny-nap volt, amint ezt már Hanner Makár korában is láttuk 1814. április 5-i előadásával kapcsolatban. — 1839-ben Janny a német zeneszerzőnek Sigismund Neukomm-nak „Christi Grablegung” (Krisztus sirbatétele) c. művét mutatta be nagycsütörtöki hangversenyén. Különösen kiemelkedő esemény volt 1850-ben Rossini „Stabat Mater”ének előadása, amit 1865-ben megismételtek.53 De a szorosan vett liturgia keretében is elsőrendű klasszikus művek hangzottak el. Így 1842. november 21-én a zenekar meghalt I. hegedűsének, Nivik Annának gyászmiséjén Mozart Requiem-jét énekelték. Más alkalommal is ismételten előadásra kerültek Beethoven, Cheribini, Haydn és Mozart zenés miséi a székesegyházban. 1863-ban püskösdkor Eltér Antal magyar miséjét mutatták be.54 Janny József karnagyi működése nem szorítkozott csupán a székesegyházra. 1852—53-ik iskolaévben megindult a cisztercita főgimnáziumban az ének tantárgy tanítása és megalakult az énekkar. Az énektanár és karnagy Janny József volt. 25 éven át, 1877-ig vezette a főgimnázium énekkarát, amikor is cisztercita rendtagok vették át az irányítást.55 51. Vis. Can. 1838. 88. — E. 52. Pki. Lvt. Em. 102. — E. 53. Ibid. Em. 10O. — E. 54. Ibid. Em. 101. ill. Pki. Lvt. 1553. — E. Továbbá Milcsinszky élőszóbeli értesülései alapján. 55. LAKATOS D. : A székesfehérvári cisztr. r. kath. főgimnázium százéves története. (Székesfehérvár, 1914.) 106. 191
