Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 4. 1688 - 1848 - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 16. (Székesfehérvár, 1979)

Németh László: A székesfehérvári egyházmegye kialakulása (1688 - 1777) és első püspöke, Sélyei Nagy Ignác (1777 - 1789)

sarkában volt a tabernákulum, a másik sarokban, az ajtó mögött a szenteltvizes edény.122 A tárnoki pap plébániája beázott, és minden tönkrement.123 A csákvári hívek papjuknak a fizetséggel hat-hét éves hátralékban voltak.12'4 Az etyeki pap plébániája két szobából és egy kamrából állt. Az egyik szobában lakott a plébános, a másikban a ház népe.125

Az istentiszteleti helyek

A templomok tekintetében is nyomorúságos a XVIII. század eleji kép. Székesfehérvárott — amint említettük — romos épületek szolgáltak a felszabadulás után istentiszteleti célokra. Annál nagyobb lendülettel és igénnyel építette fel a katolikus barokk Fehérvár a város jellegzetes barokk templomait a század közepén. Elsőként a ferences atyák kezdték építeni templomukat.126 Megváltoztatták a templom eredeti Szent Antal titulusát is. Az új templomot Szent Imre tiszteletére szentelték.127 A jezsuiták 1745—51 között azon a helyen, ahol a dzsámiból rendi templomot alakítottak ki, és amiben három oltár állott és amit a Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére szenteltek, építették fel kéttornyú barokk templomukat.128 129 Ök is megváltoztatták a templom titulusát és új templomukat Nepomuki Szent János tiszteletére szentelték. A szent tiszteletét a tárgyalt korban különösen a jezsuiták terjesztették.

A mai székesegyház-bazilika a középkorban Szent Péter és Pál titulusát viselte, építtetője IV. Béla király volt. A királykoronázásoknál a szertartások egy része itt zajlott le, mégpedig az ítélkezés és a lovaggá ütés. A város felszabadulása után a Szent István tiszteletére szentelt plébániatemplom és egyben a magyar ajkú hívek temploma lett. A templom roskatag állapota miatt állandó javításra szorult. 1702 nyarán szünetelt a templomban az istentisztelet. Johann Georg bécsi ács egész nyáron dolgozott a tetőn. 120 1706-ban Jakab kőműves munkadíja 70 rénusi forint volt.130 1716-ban újból hosszabb fennakadás volt a templomi szolgálatban restaurálás miatt.131 Az 1740. dec. 20-án éjszaka tomboló vihar az épület tetőzetét és tornyait erősen megrongálta. A javítási munkálatok évekig húzódtak. A halaszthatatlanná vált újjáépítés anyagi előfeltételét a jezsuita Buffleur Gáspár atya legendás hírű prédikációi teremtették meg. így épült fel a templom közadakozásból 175®—6® között.132 A megújuló vallási élet negyedik építészeti emléke a század közepéből a kármeliták szép, 1731—69 között alkotott barokk temploma.133 A szőlőhegyen 1734-ben épült Szent Donát-kápolna a második vi122. Ibid. 160.

123. Ibid. 217.

124. Ibid. 132.

125. Ibid. 206.

126. Alapkövét 1720. szept. I-én tették le, Diarium ibid.

127. Ibid. 1731. november 4. Franciscani hoc anno coeperint sollenniter celebrare festum Patrocinii Templi sui titulo S Emerici gaudentis.

123. Építőmestere Fitz Jenő szerint Paul Hautzinger. Villányi szerint Grabner Mihály volt. (op. cit. 73.) A rozoga tetejű török minaretet 1741-ben döntötték le. Diarium: 1741. ápr. 11.

129. Diarium: 1702. febr. 11.—okt. 17. — Diarium: 1740. dec. 21. Fuit haec turris cum tecto templi apposita anno 1702. a R. P. Francisco Wirth S. J. p/ro/t/unc/ superiore et parocho, qui ex magno zelo procuravit benefactorum 2200 Florenos et templum istud ex ruinis vindicavit. Contulit magistratus civicus 15 millia tegularum pro hoc opere. — A bécsi ács teljes nevén Johann Georg Schnicker. Munkatársa Leonhard Sauer. Vö. FITZ J. : Székesfehérvár (Bp. 1957.) 54.

130. Ibid. 1706. máius 17. — Teljes nevén Jacobus Mayr.

131. Helybeli kőművesek dolgoztak rajta.

132. KAROLY J.: op. cit. II. 21., 206. — FITZ J.: Séta a régi Székesfehérvárt (Szív. 1956.) 17—18. — A templomban — akárcsak a maiban — hét oltár volt.

133. PAUER J.: op. cit. 189. — KAROLY J. : op. cit. II., 203. — FITZ J.: op. Cit. 22. — KALLAY I. : Szív. haszonvételei. . . op. cit. 82.

66