Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 4. 1688 - 1848 - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 16. (Székesfehérvár, 1979)
Németh László: A székesfehérvári egyházmegye kialakulása (1688 - 1777) és első püspöke, Sélyei Nagy Ignác (1777 - 1789)
A politika hullámverései nem kímélték meg magát a rendházat sem. A német káplán, Mitkreuch József szította a német hívek és az elöljáróság között a hangulatot a magyar plébános ellen. Főnöke kifejezett tilalma ellenére sűrűn járt a német tisztek fehér asztalához. Kápláni feladatát hanyagul látta el. Tudomásával és valószínűleg biztatásával jelent meg a plébános előtt Schmidt jegyző és Malath Ferenc gyógyszerész azzal a követeléssel, hogy a plébániatemplom legyen a jövőben a német híveké, a kisebb rendi templom pedig a magyaroké. A plébános elutasította ezt a kérést, mivel ennek eldöntése meghaladta plébánosi hatáskörét. Kolonics bíboros határozata folytán lett a Szent István templom a magyaroké, a rendi templom pedig a német híveké, jelenti ki a küldöttség előtt. Rövidesen azzal a követeléssel álltak elő a németek, hogy a szentségi körmenetekben ne a plébános vigye az Oltáriszentséget, hanem a német káplán.33 34 35 36 37 38 A magyar plébános helyzete egyre nehezebb lett a német megszállta városban, és a német környezetben, ahol a magyar hívek nem hallathatták kellőképpen szavukat. Végül is kénytelen engedni az erőszaknak, és négyévi kemény küzdelem után elhagyja a plébániáját. A kurucok védelme alatt és kíséretében távozik új állomáshelyére, Pozsonyba, a plébánia vezetését pedig ellenlábasa, a német káplán, Mitkreuch József veszi át.34 De a városnak és lelkipásztorainak nemcsak a háború viszontagságait kell elviselniük. 1709-ben hír érkezik a városba a pestis közeledéséről. Az utolsó rendszeres istentisztelet 1710. január 6-án volt, azután egy egész esztendőre becsukták a templomokat a ragály miatt.35 A jezsuita rendházban csak két atya maradt, mert Jakab István, a magyar káplán kiköltözik a külvárosi hívek közé. A ragály idejére ugyanis lezárták a város kapuját.3® A plébánia anyakönyvei szerint a pestis áldozatainak a száma körülbelül háromszáz.87 A háborús évek és a pestis pusztításait38 a plébánia hívő serege és a rendház csak évek múlva heverték ki. A plébánián 1701-ben 221 keresztelés, 109 temetés és 34 házasságkötés történt. A háborús 1704. évben 212 kereszteléssel szemben 374 temetés történt és csak 19 házasságkötés. 1705-ben 125 keresztelő, 120 temetés és 20 házasságkötés volt. 1705-re annyira megcsappant a város lakossága, hogy csupán 71 keresztelés, 55 temetés és 16 házasságkötés fordult elő. Viszont 1722-re már 254 volt a kereszteltek száma a 111 temetéssel szemben és 64 házasságkötés történt, örvendetes adatot jegyez fel 1735-ben a diárium, amikor 316 keresztelés, 116 temetés és 78 esketés történt. Ez az első év, mikor 200-al haladta meg a születések száma a halálozási számot. Meg is jegyzi a plébános, hogy imádkozásra szólította fel híveit, kérjék Istent, óvja meg népét éhínségtől, pestistől és háborútól.39 így gyarapodott a rendtagok száma is. Míg az 1720-as évek elejére a rendtagok száma két személyre apadt le, és csupán átmenetileg kaptak kisegítőket, 1724-ben újból munkába állt a harmadik páter, 1727-ben még egy magiszter is, addig 1732- ben már négy páter és két magiszter látta el a rend tagjainak feladatát. A későb33. Ibid. nos. jún. 4. 34. Ibid. 1708. október 25. 35. Ibid. 1709. nov. 3-án az első hír a pestis közeledéséről. Nov. 10-én elkezdik a litániát Szent Sebestyén tiszteletére. Ibid. 1710. jan. 6-án : -fOrdo proinde nulls, quo ad Divina potuit servari, nec sacra, nec contiones jtnore consueto, cum omnis concursus hominum vitare debuerit. NB. Et Dominus Medicus et Chirurgus in peste mortui Vienna missi. 36. 1711. jan. l. és 18. P. Jakab még a külvárosba van kizárva a pestis miatt. A magyar szentbeszéd ezért elmarad. 37. Székesfehérvári Belvárosi Plébánia halottainak anyakönyve I. 63. 38. 1711. január 1-én elsőnek a móri kapucinus atya kapott engedélyt a város kapujának átlépésére. Egész esztendei szünetelés után elkezdik a rendszeres istentiszteleteket. 39. Diárium : 1735. december 31. 56