Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 4. 1688 - 1848 - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 16. (Székesfehérvár, 1979)
Németh László: A székesfehérvári egyházmegye kialakulása (1688 - 1777) és első püspöke, Sélyei Nagy Ignác (1777 - 1789)
csak 10 megbérmált hívő él.11 12 A többi plébániákon is elvétve találunk 2—3 megbérmált hívőt.112 Ugyanígy a tridenti zsinat által annyira szorgalmazott kánoni látogatásoknak is csak a tetterős, ügybuzgó, kemény Padányi Bíró Márton püspök13 fogott neki, az egyházmegye felszabadulása után 60 esztendővel, és azt részben megbízottjai útján, részben személyesen folytatta le. Harcias alakja és lelkipásztori módszerei az ellenreformáció sokszor erőszakos korszellemébe illenek, de az egyházi szervezet kiépítése — plébániák szervezése — érdekében nála többet senki sem tett. Koller Ignác volt az utolsó veszprémi püspök,14 15 aki megyénk területén a főpásztori feladatkört ellátta. Halála után a püspöki szék nem került betöltésre, nehogy az új püspök akadályt gördítsen egyházmegyéje felosztása és az új egyházmegye felállítása elé. A leendő székesfehérvári egyházmegye területén és éppen annak központjában, Székesfehérvárott, az esztergomi érsek gyakorolta a főpásztori joghatóságot. A székesfehérvári kiváltságos plébánia miatt hosszú évtizedeken keresztül húzódó küzdelem folyt a székesfehérvári prépostság javadalmasai és az esztergomi érsekek között.10 Az érsekek országos feladataik és gondjaik miatt ugyan személyesen nem fordultak meg Székesfehérvárt, de a plébánia ellátásával megbízott jezsuita rendházat anyagi támogatásban részesítették és főpásztori irányításuk alatt tartották.16 Az érseki körlevelek rendszeresen megérkeztek Székesfehérvárra, sőt 1732-ben az érsek megbízásából Berényi Zsigmond püspök kánoni látogatást végzett a városban és kiosztotta a bérmálás szentségét.17 A szerzetesek lelkipásztorkodása Mivel a paphiány miatt a püspök nem tudott egyetlen egyházmegyés papot sem küldeni a megye területén élő hívek gondozására, a szerzetesrendek tagjai álltak munkába és indították el a katolikus restaurációt. A jezsuiták tábori lelkészekként jelentek meg Székesfehérvárott, a felszabadító sereggel. Sőt már a város átadása előtt megkezdték működésüket és ellenőrizték a keresztény és mohamedán felek között a város átadásáról kötött szerződésnek azt a pontját, aminek értelmében a török apától és a keresztény anyától származó 18 éven aluli gyermekeket a várból kivonuló törökök kötelesek voltak a keresztényeknek kiszolgáltatni. A jezsuiták a török kivonulás előtt végigvizsgálták a törökök házait, és mintegy 50 gyermeket vettek számba, akiket Budára és Győrbe vittek, és ott gondozásukba vették őket.18 11. Veszprémi Püspöki Levéltár : Canonica Visitatio Districtus Albensis. 10. (Továbbiakban : VPL és Can. Vis.) 12. A székesfehérvári esperesi kerület 10327 gyónó köteles hívéből csak 2218 hívő bérmálkozott az 1747-es can. vis. szerint. Ezeknek is javarészét Bodajkon bérmálta meg Berényi Zsigmond püspök a templom 1749-es szentelésekor. 13. PEHM J. : Padányi Bíró Márton veszprémi püspök élete és kora. (Zalaegerszeg, 1934). 14. Veszpr. egyh. névt. 46—48. 15. FÉNYI O. : A székesfehérvári királyi bazilika és a kiváltságos prépostság utolsó száz éve. 1976. Kézirat a Székesfehérvári püspöki Levéltárban. (Továbbiakban : SzPL). 16. Historia Missionis Alba-Regalensis S. J. Compendiosa Synopsis: 1727. 17. Diarium : A vizitáció 1732. szept. 26—30-án ment végbe. (A diariumokból vett adatokat bejegyzési dátumokkal jelezzük.) — Vö. Esztergomi Primási Lt. (továbbiakban PrLt) Can. Vis. 1732. 18. SEBESTYÉN J. : op. cit. 51. 53
