Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 4. 1688 - 1848 - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 16. (Székesfehérvár, 1979)

Baranyai Béláné: A két Nesselrode

postság utolsó századában ébren maradt a köztudat a királyi bazilika és a prépostság alapításáról céljukról és királyi alapítójáról. Természetesen ez már a XVII századtól kezdve különösen a jezsuitáktól terjesztett „Regnum Marianum” szellemében történt. A „Patrona Hungaria-t”, Szent Istvánt mint államalapító hittérítőt az „Apostoli királyság” eszmekép alatt szintén a jezsuiták mindenhol, az egész nyugaton is, tanítatták.21 így pl. az eichsstätti jezsuita-„Schutzengel” templomban áll egy barokk mellékoltár Szent István felajánlásának képével. A Rajna-vidéki Nesselrode család tagjai ezt már odahaza ismerhették — a bécsi udvar levegőjében pedig még az „apostoli királyság” egyházpolitikai felfogásával is találkoztak. Már elődjük, a bécsi udvari munkahelyéről Fehérvárra került Barnabei prépost említi 1700-as beadványában, hogy „me obligo... basilicam a Sancto Stephano exstructam, cuius tantummodo fundamenta apparent, reaedificare.” Ugyanebben a szellemben igyekezett a két Nesselrode dolgozni, amennyiben lehetséges volt számukra.

Az 1777-ben alapított új káptalan pecsétje szintén ábrázolja „Szent István felajánlását”.22 Végül: sélyei Nagy Ignác, Fehérvár szülöttje, kinevezése után, 1777 októberi kérelmében még a bazilika újjáépítésére gondolt, de hiába. Ehhez lehetőséget nem adtak. Hogy mennyire élt benne a Szent Istvánra való emlékezés, tanúsítja az a szentbeszéd, amelyet Szent István fejereklyéjének visszaszállításánál tartott. (1778. IV. 2.) Megrázó barokk pátoszát olyan egyszerű, szemléltető mondatok kísérik, amelyek egy fehérvári magyarnak a leikéből jöttek mint pl. mikor az első királyról azt mondja: „Ez az, akinek oly sok nyomát látjuk városunkban, oly sok emlékeit találjuk föl a falak romjaiban”. Ez nem csak költészet.23*

21. HOFFMANN E. : A felajánlás a Szent István ábrázolásokon és az ott említett irodalom.

22. A káptalan folyamodása a pecsét képével 1.: OL: Kancell. Acta Gén. 5961/1777.

23. Máshová tartozik persze az a kérdés, hogy hogyan nézhettek volna ki ezek az „újjáépítések” Barnabeitől Nagy Ignácig? Nyilván mindegyikük a saját kor stílusa szerint építette volna. Első meglévő román stílusú templomok védője Batthányi prímás volt. (Nagybörzsöny, Szentendre esetében). Befejezésül itt is Fényi Ottó levéltári munkatársamnak szíves útbaigazításait, hálásan köszönöm.

* Ezen tanulmány előadásként elhangzott a székesfehérvári történész ülésszakon 1970 májusában.

48