Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 4. 1688 - 1848 - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 16. (Székesfehérvár, 1979)

Fallenbüchl Zoltán: Az újkori államigazgatás kezdetei Székesfehérvárott

pénzügyigazgatás zökkenőiért ekkoriban elsősorban a folyvást fokozott háborús erőfeszítés okolható. Tisztében Vanossi Székesfehérvár szabad királyi városi jogainak helyreállítása (1703) majd a Budai Kamarai Adminisztráció megszüntetése (1709) után is megmaradt. Harmincadosi címét azonban utóbb a vámszedőivel (teloniator) kellett felcserélnie. Holtáig megmaradt hivatalában. A hátralékoktól, amelyeket a kincstár követelt rajta, élete végéig sem szabadult meg.2o

Az utókor róla szóló véleménye megoszló. „Olyan nemeslelkű ember, mint a nagy Vanossi Lőrinc... a kipusztult lakosság helyére bámulatos gyorsasággal új telepítvényeseket gyűjtött, s azok számára házhelyeket, kerteket, szántóföldeket, reteket jelölt ki... Ezen nemes gondoskodása által vetette meg a török kiűzése után az alapot, melyen a rombadőlt Székesfehérvárra a XVIII. században lassú, de biztos haladás várakozott'' — így szól az egyik.20 21 22 23 20 21 22 23 24 „Félelemmel tekintett rá a nép’’ „Hatalmas ember volt, szinte egyeduralkodó.” — mondja a másik.22 Mindkét álláspont igaz lehet: de bizonyos, hogy rendező munkája az akkori állapotok közt nélkülözhetetlen volt, és tevékenysége végeredményben a város és a megye népességének javára vált. Összehasonlítva a Budai Kamarai Adminisztráció más hivatalnokaival — a budai Zenneggel, a pécsi Dullersperggel, a ezegedi Cometh-tel vagy éppenséggel a hadbiztosságból a sóügybe és a kamarai admisztrációba átkerült, egyidőben igen megvagyonosodott Vorstern család tagjaival — azok közé kell őt sorolnunk, akik nemcsak vagyonszerzésnek tekintették az itt teljesített szolgálatot, hanem megtelepedési szándékot is árultak el.

Vanossinak hivatala ellátásában segítő munkatársai is voltak. 1696-ban már harmincad- és provizorátusi ellenőrként Rettl János Frigyes működik mellette. 1702. szeptember 13-án Vanossival együtt közös instrukciót kaptak a bécsi Udvari Kamarától, mely kötelességeiket pontosan előírta, ügykörüket részletesen meghatározta.23 Rettl is, akárcsak Vanossi, sűrűn van említve Székesfehérvár korai évkörű plébániai anyakönyveiben.24 A lakosság körében népszerűnek kellett lennie, mert a — valószínűleg gyermektelen — Rettl házaspár számos gyermeket tartott keresztvízre a lakosság minden rétegéből. Rettl is elég sokáig működött, mert még 1710-ben, a Budai Kamarai Adminisztráció megszűnése után is hivatalban volt Székesfehérvárott.25 26 Ekkor már mintegy tizenöt évi szolgálatra tekinthetett vissza ugyanazon a helyen.

A harmincadhivatal kisebbrangú alkalmazottai nem császári—királyi kinevezéssel, hanem csak az adminisztrációtól vagy főnöküktől kaptak megbízást. Nem voltak igazi államigazgatási hivatalnokok. Gyorsan is vátoztak A Budai Kamarai Adminisztráció által készített Status personalisokban nem szerepelnek. E segéderők rekonstrukciójához is főként az egyházi anyakönyvek nyújtanak segítséget. 25 26 Székesfehérvárott két harmincadhivatali írnokról tudunk: az egyik Szaborski Ferenc, 1699 áprilisában szerepel a kereszteltek anyakönyvében: később is történik em20. Orsz. Lvt., MKL, Protocollum Cameralis Consilii, Ao. 1712. föl. 1072, Ao. 1713, föl. 477.

21. LAUSCHMANN GY.: Székesfehérvár feliratos... op. cit. 12—13.

22. NAGY L. : Adalékok... op. cit. 85.

23. őst. Staatsarchiv, Hofkammerarchiv, Gedenkbücher, Ung. Reihe, Bd. 1701/1702. pag. 523 sköv. (Günter Erich Schmidt levéltáros úr szíves közlése.)

24. Pl. Székesfehérvár Róm. Kát. Plébánia, Kereszteltek anyakönyve, 1697. ápr. 24., 1698. máj. 9., Jún. 8., 1700. febr. 7., máj., 27., júl. 5., stb.

15. Orsz. Lvt. MKL, Litterae ad Cameram Exaratae, 1710 Nr. 325.

26. Székesfehérvár Belvárosi Róm. Kát. Plébániahivatal anyakönyvei. 1689-től kezdődő anyakönyvek mikrofilmen az Orsz. Levéltárban : Filmtár, A 323—325 sz. tekercseken.

31