Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 4. 1688 - 1848 - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 16. (Székesfehérvár, 1979)

Fallenbüchl Zoltán: Az újkori államigazgatás kezdetei Székesfehérvárott

parancsnok, onnan pedig Érsekújvárra került.2 Az élelmezési biztosi és a pénzügyigazgatást ellátó harmincadosi-tiSzttartói állás státus szerinti stabilizálása 1689-ben, a visszafoglalást követő évben történt meg.

Székesfehérvár jellegénél fogva, Fejér megye központja is. A vármegye főispánjai 1688-tól kezdve több mint félszázadon át az Esterházyakból kerültek ki. A nemesi megye önkormányzata azonban lassan indut meg.

A városi közigazgatás, eleinte jobbára magyar betelepülőkből, már a visszafoglalás után spontán kezdett szervezkedni.3 1688 nyarán a pozsonyi Magyar Kamarához nyújtottak be memorandumot Székesfehérvár régi szabad királyi városi jogainak visszaállítása tárgyában.4 A Magyar Kamara, melynek nem volt joghatósága a visszafoglalt területeken, nem tehetett egyebet, mint hogy az ügyet pártolólag átadja a bécsi Udvari Kamarának.5 így azután a városi hatóságot Székesfehérvárott az Udvari Kamara megbízottai installálták, a Neoacquista Commissio és Kollonics szándékai érvényesültek a város helyeztének tekintetében.6 A regálék egyrészét a város megkapta, de kamarai fennhatóság alatt. így a városi közigazgatás is már a kezdeti időszakban a kamarai, állami pénzügyigazgatás befolyása alatt fejlődött, annak szinte függvényévé vált. Az új polgárság — visszatérő vagy újonnan megtelepült magyar lakosok, leszerelt katonák, a hadsereg számára dolgozó iparosok konglomerátuma — tehát nem érezhette a városi tanácsot saját reprezentációs szervének. Mint Budán és Pesten is, azt ténylegesen a Kamarai Adminisztráció irányította, ha nem is mindig közvetlenül.

Mindezek ismeretében rendkívül fontos azoknak a tisztviselőknek tüzetes ismerete, akik kezében a város sorsa volt a visszafoglalást követő évtizedekben. A váltakozó és egyre inkább a katonai szempontokat szemmeltartó — bár a város életébe is időnként be-beavatkozó — várparancsnokok mellett ők azok, akik tulajdonképpen irányító hatást gyakorolnak a lakosságra, s állásuk jellegénél fogva bizonyos államigazgatási stabilitást képviselnek, ha ez a dolog természeténél fogva elsősorban gazdasági síkom jelentkezik inkább, mint politikai téren.

Hochburg János élelmezési biztos (Proviantverwalter) és Vanossi Lőrinc harmincados 1689. június l.-i kelttel kapták kinevezésüket Székesfehérvárra.7 Hochburg feladata a hadélelmezés intézése, Vannosié a harmincadvám behajtása mellett főként a mezőgazdasági termelés megszervezése : közvetve az ő feladata is a hadviselést szolgálja. Fehérvárt ily módon a törökelleni háború egyik hadellátási központjává igyekezett kiépíteni az Udvari Kamara. Erre a város alkalmasnak tűnt, mert ha gyér

2. Areyzagara vonatkozólag: SEBESTYÉN GY. Székesfehérvár felszabadulása a török uralom alól. (Szivar. 1920.) 57. valamint O. Étr., Magyar Kamara Levéltára (a továbbiakban: MKL) Budai Kamarai Adminisztráció levéltára (a továbbiakban: BKA), Buchhalterey-Acten, Tom.

7. No. 115, 119, 136., és NAGY I.: Buda adóterhei... Tanulmányok Budapest múltjából. XI. (Bp. 1956.) 41.

3. Az első városi rendtartás 1689-ből még magyar nyelvű. Ld: Székesfehérvár 1689. évi rendtartása. Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle (1898.) 25—40.

4. SEBESTYÉN: op. cit. 58

5. A Magyar Kamara kiküldötteit a felszabadítás után a katonai parancsnokok mindenféle fegyverrel tartották vissza a magyar pénzügyigazgatás újjászervezésétől a volt hódoltsági területeken. Ld. : TH. MEYER: Verwaltungsreform in Ungarn nach der Türkenzeit (Wien- Leipzig. 1911.) 24.

6. HÖMAN B.—SZEKFÜ GY. : Op. cit. 250—251.

7. österreichisches Staatsarchiv, Hofkammerarchiv, Gedenbücher, Ungarische Reihe, Band 1686/89. 448.

28