Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 4. 1688 - 1848 - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 16. (Székesfehérvár, 1979)
Szigeti Kilián: Székesfehérvár újkori zenetörténete
1874—75-ben zeneiskola nyílott ugyanott a főgimnáziumban, amelybe 62 ifjú iratkozott be a 312 tanulóból. Az éneket itt is Janny tanította, míg a hangszeres zenét Bernreiter Lipót és más káptalani zenekari tagok.56 Janny indította meg a zenei életet a fehérvári reáliskolában is, ahol 1856—66-ig működött mint énektanár.57 Janny idejében egészen kiváló erőket találunk a káptalani zenekarban. Ilyen mindenek előtt Purébl Ferenc. 1824—25-ben a budai színház karmestere volt. Ott ismerkedett meg a fehérvári színtársulattal, amikor a „Király és bolond” c. színművel vendégszerepeitek. A fehérvári színtársulat meghívta Puréblet Fehérvárra. A káptalani zenekarban 1828-ban kezdte meg működését. Janny I. hegedűsnek vette fel kitüntetóen magas fizetéssel. Egyidejűleg a színházi zenekar karmesteri állását is ellátta, sőt 1855—56 iskolaévben a fehérvári Koppallik nővérek (Anna és Regina) magánintézetében (Úri, ma Jókai u. 15. sz.) is tanított zongorát. De voltak magánnövendékei is. Szerzeményei közül az „Ezred Leány Dali énekre zongorakiséréssel” és a „Neujahres Kränzchen” a fehérvári Klökner Péter kiadásában jelent meg. A „Magyarország Csillagai (Deák F. és Széchenyi I. emlékezése) két eszményidés hangversenycsárdás” a Rózsavölgyinél jelent meg Opus 81. számmal, a „Csengetyű Polkája” a Ráder-féle könyvkereskedés kiadásában. Purébl Ferenc 1867. szeptember 28-án halt meg. Városi díszsírba temették a Hosszú (Szentháromság) temetőbe.58 Ugyancsak kiváló hegedűse volt a káptalannak Liedl Lipót, aki 1841. augusztus 29-én a győri „belvárosi tánczteremben” hangversenyezett. Győrből a fehérvári püspöknek, Barkóczy Lászlónak írt levelében büszkén említi Liedl, hogy a műsoron együtt szerepelt az akkori kiváló győri karnaggyal, Richter Antallal. — Liedl 1848- ban átlépett a veszprémi székesegyház zenekarába. Veszprémben is halt meg 1876. szeptember 12-én, 62 éves korában.59 Hangversenyező hegedűművész volt még Bernreiter Lipót is. Az előbbieknél fiatalabb, s így később került a káptalan zenekarába. Az 1868-as összeírásban már szerepel. Első hangversenyét Fehérváron a „Magyar Király” szálló nagytermében tartotta 1895. február 11-én. Hasonló nevű atyjának halála után Budapestre ment és Hubay Jenőnél végzett művészképzőt. 1904-ben Szombathelyre költözött és Balassa néven részt vett a város zenei nevelésében.60 1868-ban ismét egyházlátogatás volt a székesegyházban. A jegyzőkönyv most is leltárt közöl a zeneművekről és hangszerekről. Az előző összeírástól eltelt közel 30 év alatt az egyházzenei művek száma 327-ről 493-ra emelkedett a káptalan kótatárában. A hangszerek között még ugyanaz a 20 változatú orgona szerepel, mint 1817 és 1839-ben, ill. valószínűleg már 1761-ben. További hangszerek: 4 hegedű, 1 mélyhegedű, 1 cselló, 2 bőgő, 4 trombita, 2 kürt, 2 klarinét, 2 fagott, 1 harsona, 1 szelepes kürt, valamint 3 kisebb használhatatlan trombita (valószínűleg barokk clarino), más trombiták, 2 oboa, 1 fuvola és 2 kisebb dob. 56. Ibid. 57. L. a 40. jegyzetben. 58. PURÉBL GY. : Megemlékezés Purébl Ferenc zeneszerzőről. (Székesfehérvári István király Múzeum Könyvtára, 6349. szj — E. 59. Pkl. Lvti 729/1841. Lt. sz. 1555. D. — Ibid. 729/1838. Lt. sz. 1555. D. Továbbá Veszprémi Székesegyházi zenei Lvt Cathalogus product, figurai, in choro Cathedr. Eccl. Vespr. 1848—67. — Valamint a halotti anyakönyv alapján. (Liedl Lipótra vonatkozó utóbbi adatokat DR. PFEIFFER JÁNOS volt szíves rendelkezésünkre bocsátni, amit ezúton is megköszönünk.) 60. Fejérmegyei Napló 1895. január 26., február 4. és február 14. — Továbbá uo. 1988. március 28—április 25. — Lásd. még BËKEFI A.: Vas megye zenetörténetének rövid vázlata. Életünk. (Szombathely, 1964.) 119. 192
