Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 4. 1688 - 1848 - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 16. (Székesfehérvár, 1979)
Szigeti Kilián: Székesfehérvár újkori zenetörténete
Hanner Makár fiatalon, 50 éves korában halt meg 1827. december 8-án. Előde, Frank Vencel három évvel túlélte. Hannert a fehérvári régi temetőbe temették el.2? Rövid idő alatt is sokat tett Fehérvár zenei életének föllendítése terén. Sokoldalúságával sokfelé tudott hatni. * * * Vessünk most egy pillantást Székesfehérvár másik plébániatemplomának, a felsővárosi templomnak zenei életére. A török időkben elpusztult középkori plébániát 1778-ban, egy évvel a püspökség felállítása után szervezték újjá.30 A zenei vezetés itt a felsővárosi iskola mesterének és két segédtanítójának kezében volt, akik az iskolásfiúkból választott discant és alt énekessel, valamint a káptalantól szerződtetett muzsikusokkal, vagy más zenésszel művelték szerényebb keretek között a templomi zenét. A századfordulón és a XIX. század első negyedében az iskolamester Kunkel György, aki az 1818-i egyházlátogatáskor 57 éves. A jegyzőkönyv szerint búzgón teljesíti kötelességét, jól (perite) orgonái, kellőképpen énekel. Két segítsége két tulajdon fia, Kunkel Károly és János. Rajtuk kívül ebben az időben három szerződtetett zenész működik a felsővárosi templomban: Kupferschein József és Artman Vitus a káptalani muzsikusok közül, és a harmadik Burchardt Miklósit 1826-ban új iskolamester kerül a felsővárosi iskola élére Winkler József személyében. Winkler előbb a káptalani zenekarban I. klarinétos volt. Iskolai hivatalbalépésekor szerződés jön létre közte és a városi Magistrátus között. E szerint köteles két segédtanítót tartani, valamint hat fiút napi egy órán át éneklésre és zenére oktatni, hogy az istentiszteleteken segítségére legyenek. 32 A fiúk ének-zene oktatásának napi egy órában való meghatározása rendkívül sokat mond számunkra. Minden székesegyháznál kötelessége volt a karmesternek, kisebb templomoknál az iskolamesternek ill. kántornak énekre tanítani néhány fiút. Az elmélyülés lehetőségére, a tanítás intenzitására azonban itt találunk először hiteles utalást. A napi egy órai foglalkozás még az akkori oktatási felkészültség mellett is jelentős képzettséget eredményezhetett/’3 1847 óta szétválik az iskolamester és a templomi kántor-karnagy hivatala a felsővárosi templomnál. Herder Alajos (1868 körül) már csupán templomi kántor ill. karvezető.1®4 Vogel Miklós (1828—1836) 1827 december 8-án meghalt a székesegyházi karnagy, Hanner Makár. Utódjául Vogel Miklóst választották meg és nevezték ki karnagynak, aki 1828-tól kezdve nyolc éven át vezette a város ének- és zenekarát. A muzikális Vogel (Vogl) családból a későbbiekben többen is működtek a székesegyház kórusán. Vogel Miklós első kötelességének tartotta, hogy az 1817-i egyházlátogatáskor elrendelt zenei leltárt, amit elődje, Hanner úgy látszik nem csinált meg, elkészítse. 29 30 31 32 33 34 29. A halotti anyakönyv alapján. 30. Egyházmegyei Schematismus 1940. 29. 31. Vis Can. 1818. — M. 32. Pki. Lvt. — M. 33. Arra nézve — sajnos — nincsen semmi fogható adatunk,, hogy az oktatás rendszeres zenei képzést jelentett-e, vagy pusztán a szükséges szoprán-alt szólamok fül után való megtanulását. 34. MILCSINSZKY kutatásai. 25. 183
