Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 4. 1688 - 1848 - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 16. (Székesfehérvár, 1979)
Szigeti Kilián: Székesfehérvár újkori zenetörténete
gatási jegyzőkönyvek csak hosszabb tapasztalás után szokták adni. Ennek alapján tételezzük fel, hogy Frank Vencel már a kar szervezése (1777) óta működött a székesegyház kórusán. Karmesteri működésének utolsó fennmaradt emléke egy fizetési összeírás 1813- ból a káptalani zenészekre vonatkozóan. 19 20 21 Az összeírás szerint Frank utolsó karmesteri évében a hét káptalani zenész megoszlása a következő volt: Regens chori és orgonista Frank Vencel szoprán énekes (valószínűleg iskolásfiú) tenor énekes (valószínűleg egyik tanító) basszus énekes Nivik Mátyás I. hegedűs Rozovics Ferenc II. hegedűs Hanner Makár trombitás Frank Imre Mivel Frank Vencel a karmesterség mellett az orgonista feladatát is betöltötte, így a hetes keretbe felvehette mint trombitást Frank Imrét, aki nyilván rokona vagy testvére volt, Frank még ugyanezen évben visszavonult a karmesteri teendőktől, de az orgonálást haláláig megtartotta. 1830. augusztus 2-án halt meg 85 éves korában mint kiérdemesült iskolamester és karmester (emeritus Ludi-Rector et regens chori).Z0 Hanner Makár (1813—1827) Hanner (Hahner, Hammer) Makár 1777-ben született. 1802—1804-ig a Fejér megyei Vereb községben a Végh családnál tanított zongorát. A fehérvári zenekarban a fentebb említett 1813-i összeírásban találjuk először említve, mint második hegedűst. Amikor Frank Vencel visszavonult a karmesterségtől, Hannert nevezték ki utódának.2! Mint kiváló muzsikus és jó szervező, mindjárt a következő évben, 1814. április 5-én, nagycsütörtökön megrendezte az első nyilvános fehérvári hangversenyt, amelyen J. Haydn „Krisztus hét szava a keresztfán” c. művét adták elő. A hangversenyt nem a fehérvári muzsikusok játszották, hanem a városban állomásozó Hessen Homlung ezred katonazenekara „a musicának fő directora, Hanner úr felügyelete alatt”, mint a műsor mondja.22 23 Két év múlva, 1816-ban újabb nagyszabású hangversenyt rendezett, amellyel kapcsolatban Hanner Makár mint „megyebeli musika direktora” szerepel.23 Ismét két év múlva, 1818-ban a vármegye (egyelőre három évre) megalapította az első székesfehérvári magyar, az un. Balogh-féle színtársulatot. A színtársulat „musikai Karának kormányzója” ugyancsak Hanner Makár lett. Már a XVIII. század végén és a XIX. elején is járt német színtársulat vendégszereplésében Fehérvárott; sőt 1813. októberében Kultsár István első magyar színtársulata is megje19. Pkí. Lvt. P. dt. 1515. — E. 20. A halotti anyakönyv alapján. 21. A születési anyakönyv alapján, továbbá SZABOLCSI B. — TOTH A.: Zenei Lexikon (új kiadás) (Bp. 1965.) II. k. 104. — L. még Pki. Lvt. P. dt. 1515. — E. 22. LAUSCHMANN GY. : Székesfehérvár Története II. k. 265. — Székesfehérvár. Állami Levéltár. — E. 23. Ibid. 180
