Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 4. 1688 - 1848 - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 16. (Székesfehérvár, 1979)
Szigeti Kilián: Székesfehérvár újkori zenetörténete
jük. Mivel a jegyzőkönyv utal az 1777-i alapításra, így kétségkívül az együttes kezdeti állapotát tükrözi. A káptalantól kapták fizetésüket a következők: regens chori orgonista (1817-ben a német tanító) discant-énekes (egy fiú a német iskolából tenor-énekes (1817-ben az egyik segédtanító) basszus-énekes I. hegedűs (1817-ben maga a karnagy, vagy egy tartalék) II. hegedűs A város fizette a következőket: bőgős (1817-ben a magyar tanító) fuvolás I. klarinétos II. klarinétos (1817-ben az egyik segédtanító) I. kürtös II. kürtös Clarinós vagy trombitás 16 A felsorolás szerint egyes zenész-státusok időnkint egybeestek más munkakörrel. Mint látjuk, az egész magyar és német nevelői kar részt vett a templomi és városi zenélésben. Az így megszervezett és egyesített városi és káptalani ének- és zenekar már alkalmas volt a korabeli barokk és koraklasszikus egyházi és világi zeneművek előadására. Ennek az együttesnek feje és egyúttal a fehérvári zenei életnek irányítója a XIX. század végéig a mindenkori „regens chori”, akinek személye eleinte azonos volt a belvárosi német iskola mesterével. Már az 1754-i egyházlátogatás jegyzőkönyve regens chorinak mondja a német iskolamestert, Hoffer Pált. Az 1761-i látogatás jegyzőkönyve is ilyen értelemben szól róla. Nem tudjuk biztosan, ki volt a német iskolamester ill. az első regens chori 1777-ben. De mivel az 1805-i egyházlátogatási jegyzőkönyvnek információja alapján arra kell következtetnünk, hogy Frank Vencel akkor már hosszabb idő óta szolgált ebben a minőségben, így nagy valószínűséggel feltételezhetjük, hogy a megszervezett ének- és zenekar első karmestere Frank Vencel lehetett. Frank Vencel (17777—1813) Frank Vencel 1745-ben született.17 Bár cseh származású volt, mint német tanító működött Fehérváron. Az ének- és zenekar megszervezésekor 32 éves volt, a legalkalmasabb arra, hogy feltételezésünk szerint a kar vezetését átvegye. Tényleges adatunk azonban először 1805-ből van róla, amikor is az egyházlátogatási jegyzőkönyv regens chorinak és orgonistának mondja, példás életűnek tartja, aki egyházzenei feladatait „exactissime” végzi. Az 1817-i jegyzőkönyv azt is megjegyzi, hogy „excellenter” orgonái.18 Ilyen elismerő és dicsérő információkat a láto16. Vis. Can. 1817. II. k. 38. — M. 17. Ibid. Anyakönyvek alapján. 18. Vis. Can. 1818. — M. 179
