Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 4. 1688 - 1848 - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 16. (Székesfehérvár, 1979)
Sulyok János: Adatok Székesfehérvár újkori könyvkultúrájához
semmi lényeges változást nem mutat a könyvállományban. Arra nézva sincs adatunk, hogy a püspöknek a diakovár-i székbe való távozásáig gyarapodott-e a könyvtár. Fontos fejezetet nyit könyvtárunk történetében Horváth János székesfehérvári püspöksége.71 A könyvek szeretete ifjúságától fogva jellemzi. Sok elfoglaltsága között is mindig talál időt az olvasásra. A teológiai munkákon kívül a filozófia és a történelem érdekli különösképpen. Az egyházi tisztségekben való fokozatos emelkedése egyre több időt biztosít számára az irodalmi foglalkozásra, és nagyobb anyagi lehetőséget a könyvgyüjtésre. Ennek köre igen kiterjedt. Hivatásából folyóan természetszerű, hogy a teológiai, erkölcstani és vallásos művek számszerűleg jelentős, minőségileg is értékes részleget alkotnak. De ha gyűjteményét Sélyei Nagy vagy Milassin könyvtárának anyagával vetjük össze, szembetűnő, mennyire más ennek a gyűjteménynek egész összetétele. A felvilágosodás és a nemzeti öntudatosodás eszméinek hatására a világi elem és a magyar-nyelvűség hangsúlyosan jut benne érvényre.72 73 A 200 művet is jóval meghaladó filozófiai gyűjteményében példának okáért ott találhatjuk a századelő összes neves filozófusát: KANT, FICHTE, SCHLEGEL, SCHELLING, HERBART, SCHLEIERMACHER műveit; a korábbiakból SPINOZÁT és MENDELSSOHNT. Nem hiányoznak a francia felvilágosodás filozófusai sem. Horváth eredetiben olvassa VOLTAIRE, ROUSSEAU és mások munkáit. Horváth nagy jogtudományi jártasságának forrása könyvtárának több száz kötetre rúgó hatalmas jogi részlege. Éppily gazdag a gyűjtemény történelmi művekben is. Sokoldalú érdeklődésére jellemző, hogy orvosi és lélektani munkák mellett megvoltak könyvtárában a közgazdasági és társadalomtudományi kérdésekkel foglalkozó legfrissebb művek is, Mint püspök vett részt az 1832-ben megnyíló pozsonyi országgyűlésen. Itt a két tábla jelesebb tagjai közül egész kis társaság alakult körülötte, melynek gyakori összejövetelein a napi politikán túl filozófiai, államtudományi és nemzetgazdasági problémák kerültek szőnyegre. Horváth a mindenki által elismert tájékozottságát könyveiből merítette.7» A magyar nyelv és irodalom ifjú korától fogva szívügye. Maga is lelkes nyelvművelő. Az első magyar nyelvű teológiai folyóirat, az „Egyházi értekezések és tudósítások" megindításával és szerkesztésével a magyar nyelvű teológiai szaktudomány úttörőjévé válik. Szónoki működésével a magyar egyházi szónoklat megújítója. Könyvtárában gondosan gyűjti a magyar írók és költők alkotásait, és a nyelvújítással foglalkozó műveket: FALUDI FERENC, BESENYEI, DUGONICS. BARÓTI SZABÓ DÁVID, CSOKONAI, RÉVAI, VIRÁG BENEDEK, FÁY ANDRÁS és KAZINCZY munkái ott sorakoznak polcain. De nem hiányoznak a francia és német irodalom jelesei sem: KLOPSTOCK, WIELAND, a preromantikus HERDER és SCHILLER, a franciák közül MONTAIGNE, PASCAL, BOILEAU, MOLIÈRE és BOSSUET, hogy csak a legjelesebbeket említsük. Horváth szeret európai méretekben tájékozódni. Ezt könyvtára összetételén kívül igazolja az a mintegy 25 külföldi folyóirat is, mint a francia Revue des deux mondes és a német Hermes is, amelyeket hosszabb-rövidebb ideig járat. 71. Horváth János jobbágy szülők gyermekeként látta meg a napvilágot 1769-ben, a Zala megyei Csicsón. Pozsonyban mint teológus kerül érintkezésbe azzal a szellemi erjedéssel, melynek légkörében vált meggyőződésévé a magyar nyelv művelésének szükségessége, s itt lett holtig hű barátja és támogatója a magyar irodalomnak. Tehetségének és komoly papi jellemének tudható be gyors emelkedése az egyházi pályán. Keszthelyi plébánosból lett 38 éves korában veszprémi kanonokká, és már 60 éves volt, amikor a fehérvári püspöki székre került. Vö. GLÓSZ E. : Horváth János 1830—1835. Jubil Névt. 91—93. 72. Szív. Pl Nr. 5893/5. 73. BADICS F. : Horváth János 1769—1835. (Veszprém, 1927.) 104. 164
