Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 4. 1688 - 1848 - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 16. (Székesfehérvár, 1979)

Sulyok János: Adatok Székesfehérvár újkori könyvkultúrájához

amelyet — ha szerény mértékben is — haláláig gyarapítóit újabb szerzeményekkel.

Sélyei püspök könyvtára 16 antiquájával és számos egyéb becses könyvével alapját képezi a Püspöki Könyvtárnak, amely a XVIII. században létesült székesfehérvári egyházi könyvgyűjtemények közül egyedül élte túl a történelmi változásokat.

Sélyei Nagy Ignácot a püspöki székben 1790-ben Milassin Miklós követte.61 Két évtizedes kormányzása folyamán befejezte a püspöki palota építését, megalapította az egyházmegyei szemináriumot, megszervezte az öreg és beteg lelkipásztorok otthonát, s emellett még műgyűjtő szenvedélyének is hódolhatott.62 Ha mindehhez hozzávesszük, hogy jelentős pénz- és terményfelajánlásokkal járult hozzá a Napoleon elleni háború költségeihez, nem csodálkozhatunk, hogy kiemelkedően nagy könyvhagyaték nem maradt utána. Mindössze néhány tucat, bár nem értéktelen latin, német és olasz nyelvű, nagyrészt teológiai ill. jogi vonatkozású könyvben található meg névbejegyzése. Korántsem állítjuk azonban, hogy csupán ennyi volt a könyvanyag, amivel Milassin hozzájárult a püspöki könyvtár gyarapításához. Egy 1811 táján kéezült könyvlajstrom ui. a 19. század elejéig összegyűlt könyvanyagról ad képet.63 Ennek alapján fogalmat alkothatunk az 1811-ben elhalálozott Milassin püspök könyvgyűjteményéről. Szerzői betűrendben 999 művet sorol fel a leltár 1908 kötetben, továbbá 11 kéziratot 15 kötetben és 6 folyóiratot 36 kötetben.64 65 66 A gyarapodás tehát összesen 471 mű 825 kötetben. A más téren sokat és nagyot alkotó püspök könyvtárára kevesebbet áldozhatott.

Az államkincstárnak a napóleoni háborúk következtében történt eladósodása számlájára írható, hogy Milassin halála után a püspöki szék öt éven át betöltetlen maradt, és az egyházmegyét káptalani helynök kormányozta. Ez idő alatt a püspöki könyvgyűjteményt sok károsodás érte, aminek részben az is oka volt, hogy a könyvanyag még mindig nem talált végleges és biztonságot nyújtó otthonra. Az 1816-ban végre kinevezett új püspök, Vurum József5 úgy rendelkezett, hogy a jövőben a mindenkori püspök halála után maga a káptalan vegye magához a könyvtár kulcsát, és gondoskodjék épségéről.68 Nem megalapozatlan hagyomány szerint Vurum József és utódja, a jó gazdasági érzékkel megáldott Kopácsy József67 idejére esik a könyvanyag végleges elhelyezése a mai püspöki könyvtár nagytermében, valamint a most is meglévő barokkos bútorzat felállítása az első rendezési munkálatokkal együtt.68

Szutsits Pál Mátyás69 rövid püspöki kormányzása első évéből való „Catalogus Bibliothecae Episcopalis anno 1827 concinnata”70 az 1811-es leltárhoz viszonyítva

61. A II. József tábori főlelkészéből székesfehérvári püspökké kinevezett Milassin 1736-ban született a Bács megyei Csávolyban bunyevác jobbágy család gyermekeként. Mint ferencrendi szerzetes tanulmányait az akkor Ausztriához tartozó Eszak-Olaszországban fejezte be. Papi és emberi erényeivel II. József becsülését és bizalmát vívta ki magának. Püspökké kinevezése 1790-ben azonban már II. Lipót nevéhez fűződik. Haláláig, 1811-ig kormányozta az egyházmegyét. Vö. FÉNYI O. : Milassin 1790—1811. Jubil. Névt. 76—80.

62. SOMOGYI A. : A székesfehérvári püspöki kincstár. Művészettörténeti Értesítő (1972.) 124—132.

63. Index librorum Bibliothecae Episcopalis Albaregalensis Szív. Pl Nr, 5893/2.

64. KUTHY I.: op. cit. 38.

65. Vurum 1763-ban született Nagyszombatban. Pozsonyban és Bécsben végzett felsőbb tanulmányai után Nyitrára kerül központi szolgálatra. Mint egri kanonok kapja 1816-ban püspöki kinevezését. A székesfehérvári egyházmegyét azonban csak 1821-ig kormányozza. Ekkor nagyváradi, majd később nyitrai püspök lesz 1838-ban bekövetkezett haláláig. Vö. LAUBER B.: Vurum J. 1816—1821. Jubil. Névt. 81—84.

66. Canonica Visitatio Ecclesiae Cathedralis Albaregalensis 1817. 376. Szfv. Pl. Nr. 5886.

67. A székesfehérvári egyházmegyében csak rövid ideig tevékenykedő Kopácsy veszprémi püspök lesz, majd 1839-től esztergomi érsek. Vö. SEBESTYEN I.: Kopácsy József 1821— 1825. Jubil. Névt. 85—87.

68. RADVÁNYI M. : Jelentés a székesfehérvári püspöki könyvtár állapotáról. 1908. évben. Szfv. Pl. 442. sz. 5. — KUTHY I.: op. cit. 38—39.

69. Szutsits Pál Mátyás csupán 1827—1830. között kormányozta az egyházmegyét, majd a diakovói püspöki széket töltötte be. Vö. SULYOK J. : Szutsits PÁL Mátyás 1828—1837. Jubil. Névt. 88—90.

70. Szfv. Pl. Nr. 5893/5.

163