Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 4. 1688 - 1848 - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 16. (Székesfehérvár, 1979)

Sulyok János: Adatok Székesfehérvár újkori könyvkultúrájához

Érthetően gazdag a könyvtár jogi művekben: 38 kánonjogi és 14 világi jogi munkát találunk (ebből 6 magyar vonatkozású). A jogász püspöknek, aki nem egyszer sok folio ívnyi felterjesztésekben igyekezett II. József túlkapásaival szemben védeni a magyar nemzet és egyház jogait, szüksége volt erre a fegyvertárra. Ezekben az elaborátumokban olvasottságának és tudásának méreteivel lep meg bennünket.56

Nem kevésbé feltűnő Sélyei Nagy erős történelmi érdeklődése. 93 mű képviseli könyvtárában a történelemtudományt, ebből 38 egyháztörténeti, 31 világtörténeti tárgyú, a hazai történelemmel 24 foglalkozik. KOLLÁR ÁDÁM magyar jogtörténeti munkái mellett nem hiányoznak BÉL MÁTYÁS, BENKŐ JÓZSEF és a magyar kritikai történetírás úttörőinek, DEZSERICZKYNEK, PRAY GYÖRGYNEK és KATONA ISTVÁNNAK művei sem. Több antiqua is található ebben a szakcsoportban: EUTROPIUS: Historia Romana universa (Basel, 1532), ANTONIO BEUTER: Cronaca generale da Hispagna (Velence, 1566), FRANCESCO SENSORINO: Origine dei Cavalieri (Velence, 1566), Historiae Augustae scriptores (Lyon, 1592). Végül egy RMK: ISTVÁNFFY MIKLÖS: Historiarum de rebus Hungaricis c. művének kiadása (h. n. 1658)57

Jellemző Sélyei püspök tájékozottságára, hogy amikor II. József 1787-ben Schroky egyháziatlan szellemű egyháztörténetét akarja a szemináriumokban bevezettetni, megbírálja a könyvet, és javaslatot tesz a prímásnak, hogy hazai szerzők valamelyikével írassa meg az egyháztörténetet.58 Nyelvtudását dicséri, hogy a prímáshoz írt levelében RACINE gallikán szellemű „Abrégé de l’histoir ecclésiastique” c. művéből franciául idéz. Ö, aki papnövendék korában olyan fölényesen kezelte a latin és a görög nyelvet59 60, az idegen nyelvek iránti érdeklődését továbbra is ébren tartja. Erről tanúskodik könyvtára több olasz és francia nyelvű műve. Ott találjuk MONTAIGNE ESSAY-inek francia kiadását, PETRARCA szonettjeit olaszul (1549 Vinegia), és MACHIAVELLI műveit egy 1550-es genfi kiadásban.

A római klasszikus költőket és prózaírókat 23 kötet képviseli a gyűjteményben. A görögök közül meg kell említetnünk PLATON összes müvei 1561-es bázeli, latin nyelvű kiadásának egy szép példányát.

Helyet kapnak a könyvtárban a magyar bibliográfiai irodalom úttörői közül HANER GYÖRGY JEREMIÁS: De scriptoribus rerum Hungaricarum et Transylvanicarum (Bécs, 1774) és WALLASZKY PÂL: Conspectus rei publicae literariae in Hungária (Pozsony, 1781) c. műveikkel.

Sélyei Nagy Ignácnak nincsenek bibliofil hajlamai, ilyen érdeklődés kialakítására az anyagi feltételek is hiányoztak. Szerény könyvtára nem tűr összehasonlítást kortárs főpapok, mint pl. Eszterházy Károly, Batthyányi József és Ignác, Patachich Ádám vagy akár Szily János ragyogó könyvgyűjteményeivel.Könyvtára összeállításában őt gyakorlati cél vezette: szolgáljon hasznos eszközül egyházi hivatalának és társadalmi feladatainak betöltésében. És talán még arra is gondol, hogy olyan könyveket gyűjtsön össze, melyeknek majd jó hasznát veszik tervezett szemináriumának leendő tanárai. Ennek a kettős célnak jól meg is felelt a kis gyűjtemény,

56. NÉMETH L. : op. cit. 71.

57. A könyv elveszett: a leltárban feltüntetett kiadási év téves. Nyilván az 1685-ös kölni kiadásról van szó (RMK III. 3351).

58. Szív. Pl. Acta Ecclesiae Albaregalensis 1787. jan. 19. 17. — Három nevet idéz, akiket e feladat megoldására egyaránt alkalmasnak ítél. Szalagyi pécsi kanonokot, a szerémi egyházmegye történetének megíróját; Koller pécsi kanonokot, akit művelt és szorgalmas írónak tart; valamint Erdélyi Antal váci kononokot, „akit igen kellemes latin stílusa miatt Tucydides tanítványának” érez.

59. NÉMETH L. : op. cit. 65. — STEINHUBER A. : Geschichte des Collegium Germanicum Hungaricum in Rom. 1—2. (Freiburg, 1895.) 2, 341.

60. Vö. HERMANN E. : A katolikus egyház története Magyarországon 1914-ig. (München, 1973.) 309.

162