Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 4. 1688 - 1848 - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 16. (Székesfehérvár, 1979)
Farkas Gábor: A tőkés társadalom kialakulásának kérdései Székesfehérvárott
lista fejlődésnek lehetünk tanúi Székesfehérváron. Az 1850. évi népszámlálás, — amely osztrák birodalmi szempontokat tartott maga előtt, és a német nemzetiség javára tudatosan meg is hamisította a nemzetiségi összetétel arányait, — mindössze 23 német lakost talált Székesfehérváron a jogi népesség között.4® Ehhez azonban szabad legyen megjegyezni a következőket: A népszámlálás ideje túl közeli volt ahhoz, hogy a fehérvári polgárok feledni tudják azokat az atrocitásokat, amelyeket a császári csapatok a városban az 1848—49-es szabadságharc leverése alkalmából foganatosítottak. A polgárok kivégzése, elhurcolása, egész utcasorok felgyújtása, a lakóházak kirablásán túl több ezer főnyi idegen — főleg cseh, morva, olasz, osztrák — katonaságot helyeztek ide, akiknek eltartása a várost terhelte. A német származás megtagadása ezen az érzelmi tényezőn alapul, hisz az 1869. évi népszámlálás során 600-nál több személy vallja német nemzetiségűnek magát. A zsidók betelepülése a megye falvaiból 1849 őszén kezdődött meg. Az 1850. évi összeírás már 399 főt talált közülük Székesfehérváron.43 44 A szerb lakosság viszont egyöntetűen magyarnak vallotta magát.45 Vallási tekintetben a lakosság a XVIII. sz. egészében homogén. Az 1703-ban kiadott Diploma Leopoldinum szerint Székesfehérváron a polgárok közé nem lehet olyan személyt felvenni, akitől a katolikus vallás idegen.46 A tilalom alól — mint láttuk — először a görögkeleti vallásúakat vették ki,47 és 1785-ben már hivatalosan is külön felekezetként tartották őket számon. Később a reformátusok/8 az evangélikusok (ezek zömét a székesfehérvári nemesség alkotja) és — láttuk már, hogy — 1840-től a zsidók is gyakorolhatták vallásukat. 1804-ben a város lakosságának 97,2% katolikus, 1,7% görögkeleti, 0,7% evangélikus, 0,3% református és 0,1% izraelita.49 A polgárosodás egyik jeleként ezekben az évtizedekben megtörik a katolicizmus kizárólagossága, és a pravoszláv hitközség mellett más felekezetek is létrehozták gyülekezetüket. 1824-ben a reformátusok alakítottak hitközséget, és 1837-ben felépült templomuk is. 1830-ban a katolikusok még mindig a lakosság 96,5%-át teszik ki, s nem csökkent ez 1850-ig sem, amikor viszont második legnépesebb felekezetnek az izraeliták törtek fel.5« Számuk 1900-ig egyre gyarapszik, viszont azok a falvak, amelyekben zsidó telepek voltak, elnéptelenedtek.51 Növekedett a kereskedelmi központú falvak és városok zsidó lakossága; így Székesfehérváré 1900-ban 2788 főre, Mór mezővárosé (1880-ban) 450-re szaporodott.52 E réteg intenzív bekapcsolódása a gazdasági életbe a polgári fejlődést városunkban szinte ugrásszerűen lendítette. 1848-ban a megyében lakó zsidó családfők 58%-a kereskedő, kocsmáros és árendás, 16%-a kézműves iparos, 4,5% kalmár, 4,5% házaló — kereskedő, 4% haszonbérlő, 6% napszámos, éves szolga, cseléd, 4%-a értelmiségi foglalkozású: ide sorolva az egyházi alkalmazottakat is, 3% pedig ismeretlen foglalkozású, s főleg olyanok alkotják, akik letelepedési engedélyt a hatóságoktól nem kapták meg.53 1849 után a zsidók azokban a falvakban és népesebb pusztákon is megjelentek, amelyekből eddig ki voltak tiltva. Székesfehérváron nagyobb mérvű kereskedelmi, ipari, pénzügyi vállalkozásba kapcsolódtak be. 1850 után sorra 43. FML. Fejér vm. lt. Népességösszeírások. 1850. évi Székesfehérvár városi népszámlálás. 44. Ibid. 45. Ibid. 46. Közli: KAROLY J. : Fejér vm. tört. II. k. 47. VERTES J.: op. cit. 133—134. 48. A református gyülekezet 1824-ben alakult. Kezdetben a keresztesi egyházhoz tartoztak. 49. 1804. évi népessegösszeírás. 50. 1850. évi városi népszámlálás adatlapjai. 31. 1850. évi megyei népszámlálás adatlapjai. 52. Fejér megye népessége (vagyis az 18hi. év elején végrehajtott népszámlálás eredménye főbb vonásokban). (Szfvár, 1883.) 5. 53. PFEIFER K. : Fejér vármegye 1848. évi zsidóösszeírása. 147
