Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 4. 1688 - 1848 - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 16. (Székesfehérvár, 1979)
Kerényi Ferenc: Székesfehérvár magyar nyelvű színészete a XIX. század első felében
Kerényi Ferenc SZÉKESFEHÉRVÁR MAGYAR NYELVŰ SZÍNÉSZETE A XIX. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN Napjaink színháztörténésze — sok más tudományág művelőjéhez hasonlóan — komplex kutatásokra törekszik. Nem elégszik meg, nem elégedhet meg a nyomtatásban megjelent drámaszövegek felmutatásával vagy a színészek emléktárgyainak kegyeletes gyűjtésével. A színpadi előadás mint művészeti alkotás egyszeri, megismételhetetlen produktum. Kutatható és megidézhető azonban a színjátszó tevékenységnek mint folyamatnak számos mozzanata: a kor társadalmi-politikai-kulturális viszonyai, bennük a színház helyzete, gazdasági ügyvitele, épülete, az előadás színpadi kerete, a játszott szöveg és zene, a színészek személye, a közönség összetétele, az előadás fogadtatása stb. A komplex vizsgálódás igénye megköveteli a számba vehető források körének szélesítését. Egy kocsmáltatási engedély valamely község számára, a fuvarozási költségek számlája a maga nemében éppoly fontos dokumentum lehet, közelebb vihet egy vándorló színtársulat életének megismeréséhez, mint a közismertebb kútfők, a színlapok, jelenetképek. Székesfehérvár esetében a sokszempontú kutatás lehetőségei országos viszonylatban is jók, forrásanyagunk meglehetősen gazdag. Fejér megye levéltára megőrizte a gazdasági iratok egy részét, a műsor és a személyi változások a zsebkönyvekből és a sajtóutalásokból csaknem hiány nélkül rekonstruálhatók, és mindez színészi emlékiratok állításaival szembesíthető. A fentiek alapján vállalkozhatunk arra, hogy felidézzük szervezési és művészi munkájuk hétköznapjait, kiigazítva egyúttal néhány tévhiedelmet, színháztörténeti babonát. * Oltalmat nyújtottál körödbe gyűlt Seregünknek Székesfehérvárt ápolván Édes anyai nyelvünk, kebeled elfogad, Segítesz fölfelé repülni, áldozatod Nem kímélted, s buzdítván megyéd igaz Hazafiait, állaposítani akarod ezen Már 32 évek olta véd Nélkül lévő magyar intézetet... 1823. január 1-én (Petőfi Sándor születésének napján) ezzel a versezettel köszöntötte székesfehérvári tartózkodásának hatodik esztendejét a Kolozsváry Pál igazgatta magyar színtársulat.1 1. Magyar Játékszini zseb-könyvetske. (Székes-Fejérvár, 1823.) Fejér megye Levéltárának könyvtárában. 119
