Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 4. 1688 - 1848 - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 16. (Székesfehérvár, 1979)
Zádor Anna: Székesfehérvár építészeti emlékei a felvilágosodás és a klasszicizmus korában
2. ábra. Székesfehérvár 1830 körül. Pick-Lehnhard metszc c Abb. 2. Síuhlweissenburg um 1830 Stich von Pick-Lehnhardt a két metszet elkészítése közé eső néhány évtized alatt. Elsősorban : mi történt építészeti és városképi szempontból?! Bár Székesfehérvárott már a XVIII. század első felében elég sokféle itt letelepedett iparűző mesterről, illetve kereskedőről tudunk, valószínű, hogy az 1777-ben alapított püspökség szinte magától értetődő vonzására élénkebbé vált az élet és ez volt a változások egyik főrugója. A lakosság — eredetét tekintve — eléggé vegyes, sok a betelepített német, de már az 1710-es összeírásban számos magyar név szerepel, a szerzetesrendek pedig különösen nagy tevékenységet fejtenek ki v. magyar nyelv terjesztésében. Ekkor, a 70-es években, a felvilágosodás hullámainak ideérkeztével, erősödik ez a magyarosodási folyamat. Az egyházi központ kialakulása egybeesik a társadalmi-gazdasági változásokkal, amelyek a XVIII. században, illetve utolsó harmadában jellemzők Magyarországra. Hazai fejlődésünk egyik sajátossága a magyar nyelv uralmáért folytatott harc, szemben a németesítő törekvésekkel. így válik politikummá a nyelvért folytatott küzdelem és lesz a nyelvi-irodalmi újjászületés a haladás központi kérdése. Nagyon természetes, hogy e munkában Fehérvárott a szerzetesrendek oktató és nyelvművelő tevékenységükkel fontos szerepet játszottak, annál is inkább, mert nemcsak diákjaikkal, hanem a város és a környék lakóival, a polgársággal és a nemességgel egyaránt kapcsolatot tartottak. E nyelvi-irodalmi téren egyre izmosodó és városunkon túlterjedő változásnak legismertebb székesfehérvári szereplői Virág Benedek, aki 1780-tól, és Ányos Pál, aki 1782-től működik itt. Noha e folyamatban mások is fontos szerepet játszottak, itt elegendő a legismertebbek említése. Az erőteljesen meginduló magyarosodás jele, hogy 1810 táján a megyei tisztviselők jó része már magyar, és néhány évvel később, körülbelül 1814-től, a tanácsi jegyzőkönyveket is magyar nyelven vezetik. De jóval korábbról is vannak ilyen jelek, ha elszórtabban is. így az építendő püspöki palota első telekfelmérése 1780-ból magyar nevű földmérő-geometer, Andrássy Antal munkája.1 2 De hangsúlyozni kell a 1. Székesfehérvárra vonatkozólag elsősorban FITZ J.—CSÁSZÁR L.-PAPP I. : Székesfehérvár (Budapest, 1966.) c. művet használtam, a továbbiakban: Fitz op. cit. Az ott felsorolt irodalmon kívül az István király Múzeum szíves előzékenysége révén átnézhettem LAÜSCHMANN GYULA: Székesfehérvár története c. kéziratot. 2. Püspöki Levéltár C 43. acta, sec. ref. Balogh, 1780. font 30 p. 5. Antonius Andrássy com Albensi iur, geometra. 105
