Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 4. 1688 - 1848 - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 16. (Székesfehérvár, 1979)
Zádor Anna: Székesfehérvár építészeti emlékei a felvilágosodás és a klasszicizmus korában
70-es évektől mindjobban érvényesülő gazdasági fellendülést, ami a szaporodó építkezéseken kívül az irodalom és a színjátszás iránti érdeklődésben is megmutatkozik. Feladatunk szempontjából kevésbé döntő, hogy a vonzó és esztétikailag is jó hatású épületek mestereit és pontosabb építési adatait általában még nem ismerjük, hanem inkább az, hogy egy időben, egymás mellett többféle későbarokk, koraklasszicista stílusáramlat él itt együtt. Maga az egykori Zichy-palota — ma Tanácsház — végső kiépítését és formáit 1790 körül nyerte, noha ilyen formák másutt már korábban is fellépnek.1» A Bástya utca 1. szám alatti, eredetileg Fliegl-ház néven ismert emeletes épület barokk kapuja felett klasszicizáló mitológiai reliefjével4 ugyanezekből az évekből való és más áramlatot képviselő építőmester alkotása. Fellner Jakab stílusára emlékeztet a Kossuth utca 13. sz. alatti, fogrovatos, füzérdíszes, visszafogott tagolású ház. Mivel Fellner 1776-ban kivitelre nem került tervet készített egy székesfehérvári lovassági kaszárnyához, elképzelhető, hogy voltak vele kapcsolatot tartó helybeli mesterek.5 E többféle stílusáramlatot képviselő példákkal kapcsolatban — és ezeket a példákat még jócskán lehetne szaporítani — emlékeztetek arra, hogy a XVIII. sz végének székesfehérvári mesterei általában délnémet és osztrák területről jönnek, onnan hozzák magukkal építészeti felfogásukat, amely formai részleteiben eltérő lehetett. Az is bizonyosnak látszik — legalább az eddigi levéltári kutatások alapján — hogy kiemelkedő mester aligha akadt közöttük. De ahogy Székesfehérvár e korbeli festészeti alkotásainak készítéséhez a Habsburg-birodalom területén működőket hívják be, köztük a legkiemelkedőbbet, Franz Anton Maulbertsch-t is, akként építészet terén nemcsak kis mesterek, hanem a jeles udvari építész Franz Anton Hillebrandt is működik itt: 1773—1775 között készíti a székesegyház főoltárát. A helyszíni kivitelt állandó munkatársa, M. K. Kellner vezeti. A székesfehérvári főoltár az erősebb térbeliséget éreztető változata későbarokk oltárainknak és a mester monográfusa szerint legjobb enembeli alkotása.6 E főoltárhoz tartozó vörösmárvány áldoztató korlátot Johann Moess tatai mester készíti, aki egyébként Fellner munkatársa. E néhány rövid utalás is bizonyítja, hogy Székesfehérvár XVIII. század végi építészettörténete — a felmerülő szerény alkalmak ellenére — kapcsolatot mutat a kor vezető építészeivel, mint Fellner és Hillebrandt. Ebből könnyű arra következtetni, hogy e mesterek hatottak a helybeli mesterekre, főleg Hillebrandt, akinek megvalósult műve, a székesegyházi főoltár, szerkezetében és formáiban mintaképül szolgálhatott. De hathattak e mesterek azon gyakorlati okból is, hogy bármilyen kivitelnél helybeli mesternek kellett a felelősséget vállalnia és így a tervező építész felfogásával szükségképp megismerkedett. Nagyjában tehát ez a helyzete a székesfehérvári építészetnek a püspöki palota építésének kezdetekor. E palota építéstörténete — noha a Dunántúlnak kimagaslóan fontos alkotása — mindmáig feldolgozatlan, sőt a megfejtetlen építészettörténeti és stílustörténeti kérdések közé tartozik. Valószínű, hogy röviddel a püspökség alapítása után, 1780 táján az új püspök, Nagy Ignác — aki Székesfehérvár szülöttje volt — indította el az építkezést. Ekkor készíti a már említet Andrássy geometer helyszínrajzát. De a kivitel elég sokáig elhúzódott. Az épületen szereplő évszám szerint 1801-ben fejeződött be. A méltóságteljes palota még a XVIII. század rezidenciális stílusát mutatja, impozáns tömege, 4. Bástya u. 1„ Fliegl-ház, FITZ: op. cit. 99. 5. Kossuth Lajos u. 13., FITZ: op. clt. 114—116. 5 darab Fellner rajz (látképek és alaprajzok) idézett levéltár C—32. fasc. 15 Sign log. 2. 1776. Fellner Jakab. 6. KELÉNYI GY. : Franz Anton Hillebrandt. Művészettörténeti Füzetek 10. (Bp.) 1976.) 47—49. 106
