Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 3. Török kor - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 15. (Székesfehérvár, 1977)
Fehér Géza, ifj.: A magyar történelem XVI. századi török ábrázolása
Azok a város- és várábrázolások, amelyekkel ez alkalommal foglalkozom, a legnagyobb oszmán—török uralkodó, Nagy Szulejmán korának történelmi műveit díszítik. A magyar történelmi események ábrázolásanyagának jelentősége érzékeltetését szintén a török hódítás legdicsőségesebb szakaszának, ugyanezen, a törökök által mai napig is általában ’’Kánuni”, azaz ’’Törvényhozó” megtisztelő jelzőjén röviden emlegetett, Szulejmán uralkodása idejének néhány miniatúráján keresztül kísérelném meg. 1966 nyarán az isztambuli Top Kapu Szeráj Múzeum könyvtárában rendkívüli becsű XVI. századi török történelmi mű tanulmányozására nyilt alkalmam. A munka és szerzője nem volt előttem ismeretlen, hiszen a krónikás egyes műveiről már a múlt század tudományos irodalma is megemlékezik, krónikáival is, valamelyest általánosságban, már évszázadunk harmincas éveiben foglalkoztak.io Az általam tanulmányozott műnek pedig — különösen a legutóbbi másfél évtizedben — jelentős irodalma van.i1 A Haizne Gyűjtemény 1608. leltári számú kötetét, amelyet 32 miniatura díszít, a múzeumi leltárkönyv, az 1958. évi Kanuni Sultan Süleyman Kiállítás brossúrája, valamint az 1961-ben napvilágot látott Karatay-katalógus Szinán Csaus szerző „Siklós, Esztergom és Székesfehérvár meghódításának története” c. műveként határozta meg. E téves megállapítást számos figyelemre méltó körülmény cáfolja. Már egymaga a könyv díszítő jellege is, még inkább azonban város- és várábrázolásai, a seregek táborozása, felvonulása, sátraik, valamint a tájak ábrázolásmódja, kétségtelenné teszik, hogy szerzője és a munkát élénkítő miniaturák készítője Matrakcsi Nászuh krónikás. De erre utalnak a mű más jellegzetességei is. A könyv 55. lapjától az 1543. évi szulejmáni magyarországi hadjárat vonulása sorrendjében bemutatott várak, kisebb erődök ábrázolásán például — a szerző más krónikáiból is ismert módon — egyéb feljegyzések mellett, többnyire neveik is fel vannak tüntetve. 10. Matrakcsi Nászuh személyéről — fentebb hivatkozott müve 136 a, b. oldalain — már a XVI. század kiváló krónikása, a kortárs Dzselálzáde Musztafa is hosszan megemlékezik. A múlt század nyolcvanas éveiben is nyilvántartották már a szerző British Museumban található egyes műveit. RIEU, CH. : Catalogue of the Turkish Manuscripts in the British Museum (London 1888) 22, 15, 46. Más művei BLOCHET, E. katalógusában szerepelnek: Catalogue des Manuscrits Turcs (Paris 1932—1933) 21. Munkásságára, értékelésére lásd GABRIEL, A.: Les Étapes d’une Campagne dans les deux Iraq d’après un Manuscrit Turc du XVI Siècle. Syria IX. (1928) 346; BABINGER, F.; Die Geschichtsschreiber der Osmanen und ihre Werke (Leipzig 1927) 66—67; SELEN, H. S., XVI. Asirda Yapilmis Anadolu Atlas!: Nasüh Salahinin „Menäzil’’ i. II. Türk Tarih Kongresi Tabligleri. Istanbul. 1937. (Anatolia XVI. században készült atlasza: Nászuh Száláhi ,,Menázil”-je. A II. Török Történelemtudományi Kongresszus előadásai. Isztanbul 1937.) 11. DECEI, A.: Un ,,Fetih-name-i Karabogdan” (1538) de Nasűh Matrakci. Fuad Köprülü Armagani. (Fuad Köprülü Emlékkönyv) (Istanbul 1953) ; GÖKBILGIN, T. : Rüstern Pasa ve Hakkíndaki Ithamlar (Rüsztem Pasa és az ellene irányuló vádak), IÜEF Tarih Dergisi (Az Isztanbuli Egyetem Bölcsész Karának Történelmi Tanulmányai) VIII (1955 szeptember) 11—12; TAESCHNER, F. : The Itinerary of the First Persian Campaign of Sultan Süleyman, 1534— 1536, according to Nasûh el-Matraki. Imago Mundi, XII (MCMLVI) ; IPSIROGLU, M. S.— EYUBOGLU, S.: Sur l’Album du Conquérant. (Istanbul 1956); YURDAYDIN, H. G.: Matrakci Nasûh’un Süleyman-namesi. (Matrakcsi Nászuh Szülejmánnáméje). V. Türk Tarih Kongresi, Ankara 12—17 Nisan 1956. Kongreye Sunulan Tebligler. (Ankara 1960), (V. Török Történettudományi Kongresszus, Ankara 1956. április 12—17. A kongresszusra benyújtott előadások.) 374—388; ETTINGHAUSEN, R.—IPSIROGLU, M. S.—EYUBOGLU, S. op. Cit. 22—23; a „Menzilnâme” Matrakcsi történész és földrajztudós munkája Nagy Szulejmán első perzsái hadjáratáról (1534—1536). A munka Matrakcsi Nászuh következő minia túráit közli: Isztambul— Galata (XIII. t.), „Hattyúk tava híd” az Asszi folyón át (XIV. t.), Zarándoklat helye (XV. t.) KARATAY, F. E. : Topkapí Sarayí Müzesi Kütüphanesi Türkce Yazmalar Katalogu (Top Kapu Szeráj Múzeum Könyvtára — Török Kéziratok Katalógusa) II (Istanbul 1961) ; YURDAYDIN, H. G. : Matrakci Nasűh. (Ankara 1963) ; YURDAYDIN, H. : Two new illuminative works of Matrackí Nasűh. Atti del secondo congresso Internazionale di Arte Turca. (Venezia 26—29 Settembre 1963) Napoli 1965. 283—286, CXLV—CXLVII. t. 52
