Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 3. Török kor - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 15. (Székesfehérvár, 1977)
Fehér Géza, ifj.: A magyar történelem XVI. századi török ábrázolása
A felsorolt jellegzetességek mellett, a leírások kifejezés- és stílusbeli egyezései is bizonyítják, hogy a tárgyalt kis kötet Matrakcsi Nászuh krónikás „Szülejmánnáme” c. munkájának egyik része. A teljes mű Nagy Szulejmán történetét trónralépésétől, 1520-tól 1551-ig tárgyalja. Az 1539—1542. évi események kötete egyelőre nincs meg. Feltárása a további kutatás feladata. A munka Szulejmán uralkodásának 1520-1537. közötti szakaszára vonatkozó része a Szeráj Könyvtár Reván Gyűjteményének 1286. leltári tétele.12 13 A nagy uralkodó moldvai, 1538. évi hadjáratának elbeszélését, a „Fetih-náme-iKarabugdán”-t19 ugyanezen gyűjtemény 1284/2. leltári tétele alatt tartják nyilván. Ez után következne az egyelőre hiányzó rész, amelyről fentebb tettünk említést. A történelmi mű folytatása, amelylyel most foglalkozni kívánok, s az 1542—1543. éveket öleli fel, a Top Kapu Szeráj könyvtára Hazine Gyűjtemények 1608. leltári tétele.14 A Matrakcsi Nászuh-féle „Szülejmánnáme” befejező részét, az 1543. őszétől 1551-ig terjedő időszak történetét az isztambuli Régészeti Múzeum könyvtárában találjuk; leltári száma: 379. A munka 1542—1543. évi eseményeket tárgyaló, Szerájban őrzött, viszonylag csekély terjedelmű, magyar szempontból jelentős kötete a Barbarosz Hajrenddin pasa parancsnoksága alatt Franciaország megsegítésére siető és Toulonig nyomuló oszmántörök hajóhad felvonulásának ismertetésével kezdődik. Ezen leírást jelentős művészi értéket képviselő, színvonalas város- és várábrázolások egészítik ki. A kötet zöme az 1543. évi magyarországi hadjárat útvonalán vezet bennünket végig és Székesfehérvár szeptember 3.-i elfoglalásával zárul. A kötet magyarországi eseményeinek leírását is számos kisebb-nagyobb erődítmény— (Bügürdelen=Szabács,15 Eszék, Valpó, Valkóvár, Szekszárd, Baracs, Százhalom, Kesztölc) finomrajzú miniatúrája élénkíti. Az ábrázolások értékét és érdekességét nagyban emeli, hogy a rajtuk levő szöveg a nevük mellett más adatokat is tartalmaz. így a közöttük megtett távolságot, és néhány fontosabb helyrajzi adatot. A felsorolt miniatúrakat és a hozzájuk tartozó leírást Esztergom igen jellegzetes, azonban az eddig ismertektől merőben eltérő ábrázolása (1. ábra) követi.16 A miniatúrán körös-körül fallal övezett városban szépen tagolódik a Szentgyörgymező, a vár és érseki város, valamint a Víziváros. A képen — amelynek jellegzetessége, hogy a Szenttamáshegy nincsen rajta feltüntetve — az Alsó Szigetet is látjuk. Esztergomot a könyvben Neszmély ábrázolása követi.17 18 A munka „Kala-i Tata”, azaz Tata vára feliratú miniatúráján1® (2. ábra) nem csupán a vár tóval övezett képét szemlélhetjük. Keretén kívül, a kép jobb felső részén, cinteremfallal körülvett kis kápolnát tüntettek fel. Ez vagy a várkápolna, vagy a XIV. századig nyomon követhető barokk átépítésű Szent János kápolna előzménye.'9 12. KARAT AY, F. E. : op. cit. 216—217. Katalógus sz.: 664. 13. DECEI, A. : op. cit. : Turszun krónikásnak a karabogdáni (moldvai) hadjáratra vonatkozó részletét magyar fordításban THÜRY J. : op. cit. I. 92—95. oldalain közölte. 14. KARATAY, F. E. : op. cit. 218. Katalógus sz. 667. 15. FEKETE L. : Oszmánli-török helyneveink. Századok LVII—-LVIII. (1923—1924) 618: Bükürdelen- Büürdelen szó szerint ,lágyéklyukasztó’. Bügürdelen = Szabácsot számos krónika említi. így Szulejmán naplói (THÜRY J. : op. cit. I. 285, 286, 288, 290, 328) ; Ferdi (THÜRY J. : op. cit. II. 48, 89) ; Dzselálzáde Musztafa (THÜRY J. : op. cit. II. 143); Kjátib Mohamed (THÜRY J. : op. cit. II. 371). Defterekben is szerepel hasonló formában. Pl. VELICS A.—KÄMMERER E. : op. cit. II. 631. 16. A krónikában 90 b. jelzetű oldal. 17. 112 a. jelzetű oldal. 18. 113 b. jelzetű oldal. 19. RADOS J. : Tata (Bp. 1964) 130—132. 53
