Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 3. Török kor - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 15. (Székesfehérvár, 1977)

Fehér Géza, ifj.: A magyar történelem XVI. századi török ábrázolása

Nagyobb anyagra felépülő oklevél-kiadvány azonban így is csak évtizedekkel később, a század hatvanas éveiben látott napvilágot. — A „Török—Magyarkori Történelmi Emlékek” c. forráskiadvány első osztálya, az „Okmánytár” ugyanis hosszú előkészítő munka után, 1863-ban indult meg. Kilenc kötetét egy évtized leforgása alatt fodította le Szilády Áron halasi református lelkész. A forráskiadvány második osztálya, az „írók” öt kötete e hatalmas tudományos vállalkozás folytatása. Thúry József nagykőrösi gimnáziumi tanár és — a tudományos munkája közben konstantinápolyban életét áldozó — Karácson Imre, egykori katolikus pap tizenhat török forrásból3 a magyarságnak a Balkánon a XIV. század végétől kezdődő törökök elleni küzdelmeire, valamint magyarországi történelmi eseményekre és a hódoltság korára vonatkozó részeit fordította le bennük.

Thúry József és Karácson Imre a magyar történelmi eseményekre vonatkozó fontosabb török források teljes feltárására törekedett; fáradságot nem ismerő kutatással az anyag oroszlánrészének kétségtelenül birtokába is jutott. A török gyűjteményekben, nyugati könyvtárakban itt-ott még felbukkanó hasonló érdekes források jelentősége a két áldozatos életű, kiváló kutató felbecsülhetetlen értékű anyagával, úttörő munkájával szemben minden bizonnyal eltörpül. — Nem győzöm tehát eléggé hangsúlyozni, hogy az alábbiakban bemutatásra kerülő krónikák, amelyek a török történetírók nálunk megjelent feldolgozásában nem szerepelnek, Thúry és Karácson munkásságának fogyatékosságát semmiképpen sem jelenthetik.

A már említett és 1863-ban megindult „Török—Magyarkori Történelmi Emlékek” sorozat első két kötete — az alföldi magyar városokra vonatkozó oklevél-fordításaival — rendkívüli értékű gazdaságtörténeti anyag gyűjteménye. Néhány szóval érintenünk kell tehát a török kor ez irányú kutatását is.

Már Salamon Ferenc 1864-ben megjelent „Magyarország a török hódítás korában”, majd Acsády Ignác 1889-ben napvilágot látott „Közgazdasági állapotaink a XVI. és XVII. században” c. munkája is sok értékes adatot tartalmaz a hódoltság korára nézve. Acsády Ignác művével szinte egy időben Velics Antal orvos török adókönyvek, defterek fordítását adta két hatalmas kötetben közre.4

A török oklevél-kutatást mind a gazdaságtörténeti jellegű, mind a politikai tartalmú emlékek feldolgozása tekintetében a legmagasabb szintre Fekete Lajos emelte.5

Közelmúltban elhunyt kiváló kutatónk vázolt hatalmas feldolgozó munkája mellett immár jó négy évtizeddel ezelőtt módszertanilag új utat jelölt ki a török okleveles kutatások számára is.6

*

3. A sorozat első két kötetének kiadása (Budapest 1893 és 1896) THÚRY J. nevéhez fűződik. A negyedik és ötödik kötetben KARÁCSON I. a XVII. századi híres török világutazó, Evlija Cselebi magyarországi anyagát dolgozta fel (Bp. 1903. 1906). Végül a KARÁCSON I. tollából kéziratban maradt harmadik kötetet (Bp. 1916) SZEKIFÜ GY. rendezte sajtó alá. a fentebb említett Evlija Cselebin kívül lefordított krónikák: 1486-i Névtelen, Nesri, Turszun, Szád-ed-din, Kemálpasazáde, I. Szulejmán Naplói. Lutfi Pasa, Ferdi, Dzselálzáde Musztafa, Szinán Csaus, Kjátib Mohamed, Kocsi Bej. Ibráhim Pecsevi, Kjátib Cselebi, Naima.

4. VELICS A.—KÄMMERER E. : Magyarországi török kincstári defterek I. (Bp. 1886) ; II. (Bp. 1890).

5. Néhány fontosabb műve az előbbiek köréből: Az esztergomi szandzsák 1570. évi adóösszeírása (Bp. 1943) ; Die Siyaqat—Schrift in der türkischen Finanzverwaltung (Bp. 1955) ; a német nyelven is megjelent, ée KÁDY—NAGY GY.-val együtt írt: Budai török számadáskönyvek (1550—1580). (Bp. 1962.) A politikai iratok legmintaszerűbb feldolgozása: Türkische Schriften aus dem Archive des Palatins Nikolaus von Esterházy (Bp. 1931).

6. Bevezetés a hódoltság török diplomatikájába. (Bp. 1926) németül is megjelent művével. Meg kell itt azt is jegyezni, hogy Fekete professzor fentebb említett, szijákát írást feldolgozó munkája is rendkívül jelentős módszertani szempontból és mindazok számára nélkülözhetetlen, akik török gazdaságtörténeti iratokat behatóbban kívánnak tanulmányozni.

50