Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 3. Török kor - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 15. (Székesfehérvár, 1977)
Fehér Géza, ifj.: A magyar történelem XVI. századi török ábrázolása
A fentiekben tárgyalt, és magyarra fordított török történelmi művek mellett más, hasonló magyar tárgyú török krónikákat is élénkítenek különböző művészeti- és forrásértékű miniatúrák. Tanulmányozásukra, feldolgozásukra mindeddig csekély kísérlet történhetett.7 A magyar szempontból értékes és érdekes ábrázolásanyag vizsgálatát — természetesen — mind történeti, mind művészettörténeti szempontból feltétlenül el kell végezni. A történelmi leírások hasznos kiegészítése és színesebbé tétele mellett ugyanis számos kutatási terület fontos adatául szolgálhatnak. Elég talán itt példaként az iszlám kultúrtörténetre, díszítőművészetekre, építés-, viselet-, fegyver-, hangszertörténetre, stb. utalnunk. A magyar események hódoltság kori török történelmi művei és miniatúráik vizsgálata, feldolgozása — megítélésem szerint — elsősorban magyar kutatási feladat. Alapját — mint láttuk — Thúry József és Karácson Imre hatalmas tudományos vállalkozása, e történelmi ismereteink és a további kutatás szempontjából nélkülözhetetlen forrás, teremtette meg. Tanulmányom mutatvány abból az anyagból, amely a „Török T'örténetírók”-hoz kapcsolódik. — Gondolom, nem járok el túlzottan önkényesen, ha a török krónikák ábrázolásanyagából a magyar városokét és várakét,8 valamint a történelmi eseményekét9 emelem ki, a kutatás fontosságára egy-két példával utalok. * 7. Itt legelsősorban a Tabakát-ül mamálik ve deredzsát-ül meszálik (Az országok osztályai és az utak felsorolása) c. Dzselálzáde Musztafa-féle krónika THÜRY J. által lefordított (Török Történetírók II. [Bp. 1896] 112—278) magyar történelmi forrásul szolgáló részhez tartozó — s a mohácsi csata jelenetét bemutató — miniatúráról kell megemlékeznünk. A krónika ezen szép illusztrációjáról a millennium táján Thúry Gyula festő készített másolatot, amely a Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnokába került. A Thúry J. által (Török Történetírók II. 115. lapján) a krónika 104. lapjaként említett ábrázolással először SZENDREI J. foglalkozott [Magyar hadtörténelmi emlékek az Ezredéves Országos Kiállításon (Bp. 1806) 16G—168, 534. kép] ; nem sokkal később ACSÁDY I. közölte a kétoldalas miniatúrát [A Magyar Nemzet Története V. (Bp. 1897) 10. és 11. oldalak közötti képen]; majd AMBRÓZY GY.: A magyar csatakép. (Bp. 1900) 57—58; a LUKINICH I. szerkesztésében megjelent Mohácsi Emlékkönyv (Bp. 1926) fedőlapjának pedig a belső oldalát díszíti; újólag közli C. WILHELMB G. : Magyarország történetének képeskönyve 896—1849. (Bp. 1962) 89.; végül, a — Szejjid Lokman-íéle Hünernáme mohácsi csatát ábrázoló miniatúrájával párhuzamba állítva — elemző közlését adja PARADI N.: Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (Pécs 1968) 175—181. a Szejjid Lokman-krónika mohácsi csata ábrázolását ARSEVEN, C. E. (Türk Sanati Tarihi — Török Művészettörténet) (Istanbul é. n.) II. k., II. f., 215. kép) és ETTINGHAUSEN, R.—IPSIROGLU M. S.—EYUBOGLU, S. : Turkey. Ancient Miniatures (Unesco World Art Series) (New York 1961) XVIII. t. is közli. — A The Chester Beatty Library. A Catalogue of the Turkish Manuscripts and Miniatures by V. MINORSKY. With an introduction by the late J. V. S. WILKINSON (Dublin 1958) c. munka Szulejmán történetét tárgyaló perzsa nyelvű krónika számos magyar tárgyú miniatúráját mutatja be s még többnek adja a jegyzékét. IFJ. FEHÉR G. az Ahmed Feridun-féle szigetvári hadjárat történetét tárgyaló XVI. századi mű miniatúráit ismertette [Művészet 7 (1966) 9. szám, 2—5]. A RUZSÁS L. szerkesztésében megjelent Szigetvári Emlékkönyv (Budapest 19661 56—57. oldalain GÖKBILGIN T. cikkéhez mellékelten, a a fentebb említett dublini perzsa nyelvű krónika két ábrázolása (átkelés a Dráván, Szigetvár ábrázolása) képezi a mellékletet. KOVÁTS V. Ahmed Feridun és Szejjid Lokman-féle krónikák szigetvári ábrázolásait közli: A Szigetvári Zrinyi Miklós Múzeum Kiállításai. A Jannus Pannonius Múzeum Füzetei 10 (Pécs 1966). DANKÓ I. A Szejjid Lokman-féle krónika gyulai várábrázolását közli: Ismeretlen török kép Gyula váráról (Gyula 1966) c. füzetben. 8. A hivatkozott emlékcsoporttal „Miniatures turques du XVle siècle rélative à rhistorie de Hongrie” c. előadásban 1969. VI. 12-én a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum alapításának 50. évfordulója alkalmából rendezett nemzetközi tudományos ülésszakon foglalkoztam. 9. A kérdést „Scènes historiques hongroises représentées par des miniatures turques du XVI siècle. Quelques données relatives a l’iconographie de Jean Sigismond, Prince de Transylvanie” c. előadásban, 1967. VII. 26-án Cambridge-ben, a III. Nemzetközi Török Művészeti Kongresszuson ismertettem. 51
