Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 3. Török kor - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 15. (Székesfehérvár, 1977)
Hazai György: A "Tarih-i Ungurus" (Magyarország története) feldolgozásának kérdése
A XVI. sz. az oszmán-török nyelvtörténet egyik eseményekben fontos százada. A nyelv lényegében már felszámolt az ó-oszmánli korszakot jellemző régi morfológiai rendszert; a fonológiai és morfológiai rendszerében érlelődő változások így mindenekelőtt a labiális-illabiális illeszkedés teljes kialakulása csak lassan halad előre. Ennek állapota, a tendencia súlya pontosan lemérhető lesz a Tarih-i Ungurus nyelvtörténeti elemzése során. Ez munkánk második célkitűzése. A mű nyelvtörténeti elemzésével adalékokat szeretnénk szolgáltatni az oszmán-török történeti nyelvtan lassan formálódó épületéhez. Munkánkat ez a kettős célkitűzés határozza meg. Reméljük, hogy a mű feldolgozásával hasznos szolgálatokat tehetünk, mind a magyar krónikakutatás, mind pedig a török történelmi grammatika tanulmányozása számára.* György Hazai DIE FRAGE DER AUFARBEITUNG DER CHRONIK TERDZÜMAN MAHMUD (Auszug) Der Verfasser beschäftigt sich mit der in türkischer Sprache abgefassten ungarischen Chronik des Terdzüman Mahmud (16. Jh.), die die ungarische Geschichte vom dem legendären Ursprung des Ungartums bis zur Schlacht von Mohács (1526) umfasst. In der Studie werden die Probleme der Entstehung des Werkes, seine Entdeckung und bisherige Bearbeitung behandelt, wobei auch über den Inhalt des Werkes — im Vergleich mit anderen Chroniken der ungarischen Geschichte — ausführlich berichtet wird. Der Verfasser geht auch auf die Fragen der Herkunft, d. h. auf dass Problem der historischen Antezedenzien ein, deren endgültige Lösung er aber von einer späteren Untersuchung, die von den ungarischen Historikern zu unternehmen wäre, erwartet. In dtr Studie wird auch auf den Quellenwert des Werkes als osmanischtürkisches Sprachenkmal hingewiesen.* * Ezen tanulmány előadásként elhangzott a székesfehérvári Történész Ülésszakon 1969 májusában. * Diese Studie wurde am 13-ten Mai 1969 anlässlich der IV. Stadthistorischen Konferenz von Stuhlweissenburg vorgetragen. 36
