Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 3. Török kor - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 15. (Székesfehérvár, 1977)
Sinkovics István: Székesfehérvár a török támadás előestéjén
nek parancsára lerombolták. Majorsági gazdaságukat és a város szomszédságában levő malmukat elpusztították, amit ott találtak, elvittek, az említett gazdaság mellett levő erdejüket a fehérvári lakosok teljesen kiirtották. De a méltatlanságok sorozata a konvent alattvalóira is kiterjedt. Oláh Imre servitort a nyílt utcán a házfőnök mellől ragadták el, a földre vetették és ütlegelték. A keresztesek egyik jobbágyát a törvények ellenére erőszakosan a város birtokára vitték és ott is tartják. Ferdinánd nem hivatkozott a besztercebányai országgyűlésre, amely néhány hónappal előbb rendelte el, hogy a fosztogatásokat és erőszakosságokat vizsgálják ki, büntessék meg és az elkövetőket kényszerítsék elégtételre (Az országgyűlésen egyébként 18 város között Fehérvár képviselője is jelen volt.).52 A király egyszerűen a városi hatóságot utasította, hogy a jogtalanságokért és sérelmekért adjon elégtételt, a jövőben pedig ne szolgáltasson panaszra okot. A reformáció a várfalakon kívül is terjedt. 1543 tavaszán a magyar tanácsot is foglalkoztatta az a hír, hogy a külvárosban levő Szent Miklós egyház egyik kanonokja, aki nincs is felszentelve, következetesen szakít a katolikus engyház tanításával és a lutheri reformációt hirdeti a nép körében. A legsúlyosabb kifogás ellene az volt, hogy pünkösdkor a misét magyarul énekelte. A királyi tanács azt kérte a királytól, hogy Varkocs Györggyel, a fehérvári helyőrség parancsnokával a veszedelmes embert fogassa el, és szállíttassa a helytartóhoz, akinek az ilyen bajok megakadályozására külön felhatalmazás van. Tanításának megismerése után a kánonjog szerint kell dönteni a nevezett személyről.53 Ez az eset is mutatja, hogy a város vallási megosztottsága tovább erősödött, és alátámasztja Szerémi leírását a polgárság lutheri vallási felfogásáról.54 A keresztesek konventje mint hiteleshely még 1543-ban is szabályosan működött. Ferdinánd január végén kelt parancsára a konvent embere február 22-én megjelent a Tolna megyei Ozorán, a Török család birtokán, bemutatta a király rendeletét és tizenötöd napra a királyi jelenlét bírósága elé idézte Török Bálintot, feleségét és fiát. Török Bálint még 1536-ban a Szapolyai János és Ferdinánd közötti fegyverszünet alatt ennek sérelmére fegyveres erővel megostromolta Ozorát, a környékét elpusztította és a Héderváriak nemesi udvarházát, továbbá öt faluját elfoglalta. Az 1542. évi besztercebányai és pozsonyi országgyűlés rendelkezése szerint a panaszos Tolna megye útján visszakövetelte az elvett jószágokat, de eredménytelenül. Ekkor fordult a királyhoz.55 Az országgyűlési végzések értelmében elővették ugyan a II. Lajos halálától kezdve elkövetett foglalásokat, hatalmaskodásokat, de már akkor, amikor Török Bálin i a Héttorony börtönében raboskodott, és a visszakövetelt birtokok is hamarosan a török hatalma alá kerültek. Buda elfoglalásától kezdve Fehérvárat közvetlenül fenyegette a török veszedelem. A német birodalmi sereg 1542. évi sikertelen próbálkozása után pedig nem volt nehéz megjósolni, hogy Buda biztosítására a szultán ki fogja szélesíteni magyarországi hódításait, és az első támadóhullám Fehérvárat is elborítja. Révay Ferenc nádori helytartó már 1543 februárjának végén mint a magyarországi törökök körében szállongó hírt jelezte Ferdinándnak, hogy a török szultán harcra készen áll, és utasítást adott a janicsároknak, hogy egyes helyeket megérkezése előtt foglaljanak el.56 Ennél jóval töb52. FRAKNÓI V. : A magyar országgyűlések története. II (Bp. 1875) 85. 53. Egyháztörténelmi Emlékek a magyarországi hitújítás korából. IV (Bp. 1909) 225. 54. SZERÉMI GY. : op. cit. MH V (Bp. 1961) 277, 279. 55. A besztercebányai országgyűlés praefatiója. CJH 1526—1608. évi törvénycikkek. 58—59; a pozsonyi országgyűlés 1, 2, 4. te. Uo. 82—85; Ferdinánd rendelete és a keresztesek jelentése OL. NRA 442-1. E 148. 56. Podmaniczky okit. III. 101. 23
