Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 3. Török kor - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 15. (Székesfehérvár, 1977)
Gerő Győző: Istolni Beograd építészeti emlékei
eredetieknek kell tartanunk, de ennek ellenére sem lenne érdektelen ezeknek régészetiig történő hitelesítése. Ezek a tornyok még a XVIII. század elejéig állottak, de később mindkettőt lebontották.® A XVII. századi polgári és egyházi jellegű építkezésekről szinte alig van tudomásunk. Egyedül csak a Szulejmán dzsámi 1602-es visszafoglalás utáni javításáról tudunk, amelyet 1613-ban Ahmed bej végeztetett, s amelynek emlékét Evlia Cselebi őrizte meg.6'2 Inkább közigazgatási célokat szolgált az a börtönépület, amelyet Ibrahim Pecsevi építtetett a várban.90 A Székesfehérvárt 145 éven át birtokukban tartó törökök itteni építkezéseinek e rövid áttekintése alapján — amely elsősorban az írott forrásanyagra és a városképi ábrázolások vizsgálata alapján épült fel, épp az igen hiányos régészeti feltárás következtében— sajnos meg kell állapítanunk, hogy Istolni Belgrádban az alapjaiban is valóban török eredetű épület, illetve építmény — összehasonlítva azt a többi hódoltsági terület többi városaival — igen kevés volt. Építő tevékenységük nagy része — mint azt már korábban láttuk — elsősorban átalakítási és javítási munkából, és csak kisebb részben új alkotások létesítésében állott. Az 1686-os nagy tűzvész, amely a várat és a külvárosokat érte, a török építményekben bizonyára nagy pusztítást végzett, de a pusztult és romos épületek helyreállítására többé már aligha kerülhetett sor, mert két évvel később — 1688 május 19- és — Istolni Belgrád ismét Székesfehérvár lett. A felszabadult város még megmaradt török emlékeinek rohamos pusztulása még a XVIII. század első felében bekövetkezett, és amit a tűz nem pusztított el, azt elvégezte az ember. De ezt a munkát a későbbi század is segítette különösen a várfalak nagy részének rendszeres lebontásával.94 A városrendezés és a műemléki helyreállítások során, illetve ezekkel kapcsolatosan végzendő régészeti feltárások azonban a törökkori Székesfehérvár építészeti emlékeire vonatkozó eddigi ismereteinket még számos új adattal gazdagíthatják és ugyanakkor növelhetik csekély számú emlékeink számát.* 91. Ibid. 31. 92. KARÁCSON 1 : Éviin Cselebi... op. cit. 45. 93. FITZ J. Székesfehérvár, op. cit. 23., valamint THÛRY J. : Pecsevi viszonya a magyar történetíráshoz. S7 izadok. XXVI. (Bp. 1892) 477. 94. FITZ .1 — CSÁSZÁR L.-PAPP I.: Op. cit. 39. * Ez:n tanúin íny előadásként elhangzott a székesfehérvári Történész Ülésszakon 1969 májusában. 123
