Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 3. Török kor - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 15. (Székesfehérvár, 1977)
Gerő Győző: Istolni Beograd építészeti emlékei
1568-ban szultáni rendelkezés értelmében az addig még a keresztények kezében volt bazilikát — a lázadási kísérlet kudarcát követően — azt fegyver és lőporraktárrá alakították,8o amit ugyancsak a katonai építkezések közé sorolhatunk. Az 1572. évi építkezés ismét nagyobb erődítési munkának látszik,80 81 de ennek ellenére ez sem változtatta meg lényegesebben a korábbi állapotot. Ugyanis ez a munka a várat csak kisebb mértékben érintette és annak zöme a külvárosokra esett, amelyeknek a palánkjait részben kijavították, részben pedig azokat újakkal pótolták, illetve újabb területeket vettek azzal körül. A munkák felsorolásában a várban is találkozunk új fal építésével, amelyet a vár északi oldalán — a belsővár és az északnyugati ágyutorony közötti részre helyez Fitz Jenő.82 Ugyancsak ez alkalommal a váron kívül 1 700 könyök hosszúságú új palánkot készítettek, míg 200 könyöknyit csak kijavítottak.83 A törökök istolni belgrádi építkezéseinek rövid szünetét jelentette az az idő, amíg a város 1601—1602-ben a magyarok kezén volt. Bár a magyaroknak csak igen rövid idő állott rendelkezésére ezidő alatt mégis sikerült a vár erődítményeit bizonyos mértékben a kor és a védelem igényeinek megfelelően modernebb formában kiépíteniök. E kiépítés során a császári hadmérnökök elsősorban az olasz várépítés elveit alkalmazták.84 Ez a munka azonban — épp az idő rövidsége következtében — a várnak csak egy kis részét érintette, mégis a várost újból visszafoglaló törökök ezzel kénytelenek voltak a harcok során számolni. Mindezek ellenére azonban az ismét törökké lett város újabb erődítéséről szerzünk tudomást a XVII. század folyamán. Evlia Cselebi a vár bástyáit név szerint sorolja fel — összesen hatot említve — amelyek között ilyen nevek szerepelnek, mint Föld —, Ulama pasa, Batal, Karakas pasa, Király és Tirjáki Haszán pasa bástyája.85 Igen nagy a valószínűsége ezek szerint annak, hogy épp az 1602. évi visszafoglalást követően a törökök nemcsak kijavították a harcok során lepusztult részeket, hanem folytatták most már a vár további átépítését is, amelyet talán éppen Tirjáki Haszán pasa86 kezdett meg, majd Karakas folytatott, követve őt egyéb erődítmények létesítésével Murtezá pasa87 Azt azonban, hogy a várnak e török pasákról elnevezett bástyái valóban alapjaiktól kezdődően is ténylegesen török alkotások, avagy csupán e nevekben az azokat kijavító pasák emlékét őrzik, csakis a későbbi régészeti kutatások tisztázhatják, illetve dönthetik el hitelt érdemlő módon. A budai kapu közelében a XVII. század derekán végzett várfaljavításáról Sziavus pasa88 89 90 egy feliratos emléktáblája tanúskodik,88 amelyet ma a Nemzeti Múzeumban őriznek. Az Evlia Cselebinél szereplő Murtezá és Hadzsi pasák — ez utóbbi Evlia idejében volt fehérvári szandzsákbej9<> — a vártól távolabb álló tornyait kétségtelenül török 80. FITZ J—CSÁSZÁR L.-PAPP I.: op. cit. 18. 81. Ibid. 24. 82. FITZ J.: Török erődítések Fejér megyében. I. Székesfehérvár. (Székesfehérvár, 1956) 6. 83. VELICS A.-KAMMEREE E. : op. cit. 252. 84. FITZ J. : Székesfehérvár, op. cit. 20. 85. KARÁCSON I. : Evlia Cselebi . . . op. cit. 44. 86. Tirjáki Haszán pasa három ízben volt budai pasa. GÉVAY A.: op. cit. 20—22. 1593-ban egy ideig székesfehérvári szandzsákbej. FITZ J.—CSÁSZÁR L.—PAPP L.: op. cit. 157. 129. jegyzet. 87. Murtezá 1626—30 között budai pasa. GÉVAY A.: op. cit. 29. Az elővédműként épített kerek toronyról, amely a szőlőkben állott — Evlia Cselebi tesz említést. KARÁCSON I.: op. cit. 48. 88. 1648—50 között budai pasa. GÉVAY A. : op. cit. 39. 89. A Budai kapu közelében előkerült emléktáblát ismerteti FEHÉR G. : Pierres commémoratives à inscriptions turques en provenance de Hongrie. Folia Archaeologica X. (Bp. 1958) 173—175. 90. FITZ J.—CSÁSZÁR L.—PAPP I.: op. cit. 32. 122
