Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 2. Középkor - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 14. (Székesfehérvár, 1972)
Mezey László: Székesfehérvár egyházi intézményei a középkorban
Mezey László SZÉKESFEHÉRVÁR EGYHÁZI INTÉZMÉNYEI A KÖZÉPKORBAN Székesfehérvár legrégibb egyházi intézményének nyomára ugyanaz az 'okleveles emlék vezet, mely magának a városnak a nevét is a legrégebbről hagyományozza reánk. A veszprémi püspökség területét meghatározó 1009-ik évi oklevélben a Szent Mihály veszprémi egyháza alá vetett civitasok között szerepel az is, mely nevét Albaról vette. Mint Györffy György megállapította, az Albensis civitas helyes értelmezése Fehér vár.1 Fehérvár és a hozzá tartozó terület, a megye, a veszprémi püspökség alá tartozott. Szent Mihály székesegyháza alá volt vetve 'amaz egyház vagy kápolna is, amelynek Fehérvárban — István király intézkedésének idejében, sőt már azt megelőzően — állnia kellett. Az oklevél ugyanis nem csupán az Albensis és a másik három civitast említi, hanem a bennük levő teljes jogú és függő templomokat, ecclesiakat és capellakat, illetékességi területeikkel, a titulusokkal és a terminusokkal.1 2 * Bár szinte fölöslegesnek tűnik, mégis fel kell vetnünk a kérdést, állt-e Fehérvárban ecclesia vagy capella? A magyar kereszténység kezdeteihez térben vagy időben legközelebb eső egyházszervezési megoldásokat, használható analógiákat a bolgár-szláv, a délnémet (alemann és bajuár), csatlakozóan a karantén és pannon-szláv és végül a felső-szászországi területek szolgáltathatnak. A bolgár-szláv, délnémet-szlovén terület földrajzi közelsége és a tényleg végzett térítő munka révén, használható intézménytörténeti analógiákat nyújthat. A felsőszászországi (Merseburg, Naumburg, Meissen) püspökségek felállítása pedig időben esik legközelebb a magyar egyházszervezéshez. Az achridai bulgár érsek, s az alá ja rendelt püspökségek területét II. Basileios, a „bulgárölő”, kastronok szerint jelölte ki, illetőleg az autokephalia elismerése alkalmából megerősítette.8 Az intézkedés néhány évvel ugyan fiatalabb István veszprémi oklevelénél, de nyilván ősi gyakorlat ismeretén nyugodott. Ha most nyugat felé fordulunk, az alamán területen misszicnáló frankok a Hundertschaftok, a későbbi Gau-k székhelyein létesítik az első, legősibb keresztelő egyházakat, az Urkirche-ket, Taufkirche-ket.4 A bajor hercegség egész területén a püspöki székhelyekké emelkedő hercegi pfalzokból indul ki a több Sippa-t összefogó „ősplébániák” létesítése.5 Walter Schlesinger a felső-szászországi püspökségek szervezésének áttekintése során a királyi birtokok egyházaiban látja a 'későbbi plébániai hálózat alapját. A királyi birtokkezelési központokban létesültek az első keresztelő egyházak (ecclesia baptismalis).6 A királyi, hercegi, törzsi, nemzetségi birtoklás főhelyein történő egyházi fundációk 1. GYÖRFFY Gy.: Székesfehérvár feltűnése a történelmi forrásokban. Székesfehérvár évszázadai I (Székesfehérvár 1967) 19—25. 2. KARÁCSONYI J.: Szent István király oklevelei és a Sziiveszter-bulla. (Bp. 1891) 67—72. 3 C. E. ZACHARIAE VON LINGENTHAL: Beiträge zur Geschichte der Bulgarischen Kirche — Mémoires de l’Académie Impériale des Sciences de St. Petersbourg. Vile Série. Tome VIII. No. 3 (St. Petersburg 1864) 47—49. 4. H. TUCHLE: Kirchengeschichte Schwabens. Die Kirche Gottes im Lebensraum des schwäbischalamannischen Stammes I (Stuttgart 1955) 45—19. ». R. BAXJERREISS: Kirchengeschichte Bayerns I (St. Ottilien 1949) 70—81.
