Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 2. Középkor - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 14. (Székesfehérvár, 1972)

Koller, Heinrich: A székesfehérvári királyi trónus kérdése

országnak és Ausztriának igen korán bevezetni és megteremteni a centralizmust, ismertek.

Mégis szeretnénk, ha erről több részletet tudhatnánk. Véleményünk szerint azonban e kérdések akkor lesznek világosaik csak, ha az említett hatalmi területek, országok a kutatási előmunkálatokat elvégzik, mert hiszen csak akkor tehetünk összehasonlításokat. Csak ezek után domborodnának ki a magyar történelem fejlődésének előnyős és hátrányos tényezői.

Tanulmányomat azzal a kívánsággal szeretném zárni, hogy a magyar kutatás vállalja az igazgatástörténeti szakterület önálló kutatását 'a későközépkorban, mivel ebben a korban rakták le a rr.cdern állam funkciódnak alapját, s csak úgy lesz lehetséges a főváros kérdésének megvilágítása, ha majd a 'bürokrácia kiépítésének előfeltételeiről jobb értesüléseink lesznek.* 87

87. ZIEHEN, E.: Frankfurt, Reichsreform und Reichsgedanke 1486—1504. Historische Studien Ebering 371 (1940).; ANGERMEIER, H.: Begriff und Inhalt der Reichsreform. Zeitschrift für Rechtsgeschichte, Germ. Abt. 75. (1959) 181.; HEIMPEL, H.: Das 15. Jh in Krise und Beharrung. In: Die Welt zur Zeit des Konstanzer Konzils. Vorträge und Forschungen 9 (1965) 23 skk.; ENGELS, O. : Der Reichsgedanke auf dem Konstanzer Konzil. Historisches Jahrbuch 86 (1866) 80 skk.; LAUFS, A.: Reichstädte und Reichsreform. Zeitschrift der Savigny-Stiftung für Rechtsgeschichte, Germ. Abt. 84 (1967) 172 skk. Az igen gazdag irodalom ellenére a minket érdeklő problémakör nincs még megragadva, csupán főleg mellékesen érintve. A magam részéről jelenleg csak Németországra szorítkozom mint példára, hogy legalább egy lehetséges kitekintést nyújtsak.

* Ezen tanulmány előadásként elhangzott a székesfehérvári Történész Ülésszakon 1968 májusában.

18