Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 2. Középkor - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 14. (Székesfehérvár, 1972)

Marosi Ernő: Mátyás király székesfehérvári sírkápolnája

elv, átmetsződő körívekből szerkesztett csúcsíves nyíláskeretezés a kolozsvári dominikánus kolostor homlokzatának egyik nagy háromosztású ablakán tűnik fel hasonló formában. (7. ábra)

7. ábra. Ajtókeret. Rekonstrukció. XV. szd. vége.

Abb. 7. Rehianstruktionszeichnung eines Fensters. Ende d. 15. Jhs.

Finoman faragott kőrácstöredékek tartoznak még ugyanehhez a csoporthoz.21' Rajtuk a megegyező sárga, vörös, kék festésnyomok is azt bizonyítják, hogy a felsorolt tagozatokkal építészeti összefüggésben álltak. A Mátyás-sírkápolnához kapcsolható csoporttal egyező sajátosságokat mutat még egy csúcsíves nyílás pálcatagos keretelésű záróköve.26 27 Mivel a nyílás hátsó oldalán két ívelt homorulat közt derékszögű hornyolás található, bizonyos, hogy ajtókeret töredékével állunk szemben. Erre utal az ívek által meghatározott mintegy 1 m-nyi szélesség is.

Ezeket a töredékeket egészíti ki az a sok pontosan el nem helyezhető vagy nem rekonstruálható dekoratív töredék, gyémántmetszésű késői oszlopszékek, kiaszott, szögletesen törő kúszólevél-darabok, baldachintöredékek, fiáié, melyek homokkőanyaguk és faragásmódjuk alapján elképzelhetők a rekonstruálható töredékek megadta stíluskeretekben, s — legalább részben — tartozhattak a Mátyás-kápolna díszéhez is.

Jelentősebbek ezeknél azok a töredékek, melyek a kápolna oly nagy dicsérettel illetett boltozatára engednek következtetni. Korban, tagolásban a felsorolt töredékekkel leginkább egy erősen nyújtott, kétszeresen hornyolt, kétoldalt pálcatagokkal kísért bordaprofil vág egybe (10. ábra). Ennek példái közt nem ismeretesek egysze-26. pl. D: 107 (F: 91); D; 103 (F: 92); D: 97 (F: 93) sz.

27. M: K. 3. sz.

178