Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 2. Középkor - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 14. (Székesfehérvár, 1972)
Marosi Ernő: Mátyás király székesfehérvári sírkápolnája
0 50 cm 8. ábra. Ablakkeret. Lux Géza rekonstrukciója. XV. szd. vége (Dercsényi Dezső nyomán) Abb, 8. Fensterrahmung. Rekonstruktion von G. Lux. Ende d. 15. Jhs. (nach. D. Dercsényi) rű bordadarabok, csupán zárókövek és indítások. A stíláris rokonság érvein kívül a Mátyás-kápolnához való tartozásuk mellett szól az a tény, hogy ismeretes egy nagy boltváll-töredék, melynek belső síkjai tompaszöget zárnak be, s benne a két fél homlokbordán kívül három irányba indulnak szabad bordák.28 A falsíkok hajlásszöge alapján ez a darab poligonális zárású épületrészhez kellett, hogy tartozzék. Ilyent pedig az e korból ismert épületrészek közül csak a Mátyás építette sírkápolnán ismerünk. A profilegyezés alapján ugyanide kellett tartoznia egy másik, derékszögű sarokdarabnak két bordával29 30 és egy sík indításnak, amelyen a bordákkal képzett konzol ismerhető fel.co Viszonylag épségben maradt meg rajta a homlokívek két félbordája, melyek egymáson áthatolva simulnak a falfelületre. A középső, tömegesebb bordaindításokat lefaragták, pontosan ezek száma sem különböztethető meg, az azonban kivehető, hogy ezek is féloszlop vagy konzol nélkül, villásan kereszteződve indultak. A Mátyás-kápolna boltozatainak bordaindításai tehát a legkésőbbi gótika elterjedt 28. M: az M rész előtt (m 2) 29. M: I. 8. sz. 30. M : L rész előtt (13) 179
