Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 2. Középkor - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 14. (Székesfehérvár, 1972)

Koller, Heinrich: A székesfehérvári királyi trónus kérdése

Neumann bebizonyította, még a XVI. században is az a vélemény szerepelt, hogy ez az ország — Karinthia — királyság jogállásával bírt.®1 Ebben a térségben eszerint tehát komolyan veendő ’királyi’ tradíció élt. Egyébként ezt a tényt az Ostmark őrgrófjai ki is használták, hogy rangjukat felemeltessék.62 Hogy mire alapozták ezeket az igényeket, az eddig még nem ismert. Az a tény adhat valami útmutatást, hogy az Arnulf uralta területet gyakran jelölik Pannóniának, többek között a fuldai évkönyvek is, amelyek pedig ebben az időben a keleti frank birodalom hivatalos feljegyzéseinek számítottak.63 Ezzel azonban máris a magyar történelmet érintjük, mert a magyar királyokat is Pannonia urainak jelölték meg. Ezt a szóhasználatot sok esetben a középkori történetíró krónikások tudálékossága is okozhatta. Ezzel azonban még nem magyarázhatunk meg mindent. Ezek után egyenként kellene megvizsgálnunk minden adatot. Ez azonban nagyon messze vezetne, elégedjünk meg azért azzal a feltevéssel, hogy Magyarországnak Pannonia-ként való megnevezése tendenciát tartalmazhat. Erre a feltevésre kívánjuk felépíteni további meggondolásainkat.

A noricumi tradíció továbbéléséről és újra való felfedezéséről jól informálnak bennünket Zibermayr kutatásai.64 Még nem tudjuk, hogy ezek az igen korán jelentkező utalások65 mennyiben vonatkoznak az antik Pannóniára, de már politikai program részeként kell értelmeznünk azokat. Lehetséges volna azonban Nagy Károly avar hadjáratait mint egy ’római birodalom’ restaurációs politika részeként értelmezni.66 Német Lajos is e szempontok szerint intézte politikáját.67 Uralkodása alatt a pannoniai probléma fontossá vált, mivel Method érsek lett „Pannoniadban.68 Messze vezetne mindazon hatalmat figyelembe venni, amelyek Pannóniával összetartozónak tartották magukat, mert Morvaország mellett Ausztria is erre a tradícióra hivatkozott, miként Freisingeni Ottó szóhasználata azt elárulja, hogy csak egy példát

61. NEUMANN, W. : Wirklichkeit und Idee des „windischen” Erzherzogtums Kärnten. Südostdeutsches Archiv 3 (1961) 154.

62. LHOTSKY, A. : Privilegium maius (1957) 34 skk. ; NEUMANN, W. : op. cit. 150 skk.; ZÖLLNER, E,: Geschichte Österreich op. cit, 78., 131.; A „Königreich Österreich” kérdéshez lásd WOLF, G.: Die Testamente Kaiser Friedrich II. In: WOLF, G.: Wege der Forschung 101 (1966) Stupor mundi 740 skk.

63. Gyakran sejtetik a szakirodalomban, hogy Arnulf Karinthia mellett Pannóniát is birtokolta. Előttem úgy tűnik, hogy a két elnevezést szinonimként használták. V. ö.: BÖHMER, J. F.— MÜHLBACHE R, E.: op. cit.; A fuldai évkönyvekhez: MGSS in us. sehol. 7, 110 skk.; valamint LÖWE, G.: Geschichtsschreibung der ausgehenden Karolingerzeit. Deutsches Archiv 23 (1967) 5 skk.

64. ZIBERMAYR, I.; Noricum, Baiera und Österreich (1944), 2. kiad. (1965).; REINDEL, K.: Christentum und Kirche. In: Handbuch der bayerischen Geschichte 1., 134 skk.

65. ARBEO VON FREISING; MGSS in us. sehol. 30., 33.

66. Az avar háborúkhoz: KOLLER, H.: Die Awarenkriege Karls des Grossen. Mitteilungen der österr. Arbeitsgemeinschaft für Ur- und Frühgeschichte 15 (1964) l skk.; DEER, j.: Karl der Grosse und der Untergang des Awarenreiches. Karl der Grosse op. cit. 1., 719 skk.; REINDEL K.: Politische... op. cit. 186 skk.; KOLLAUTZ, A.: Awaren, Franken und Slawen in Karantanien und Niederpannonien und die fränkische und byzantinische Mission. Carinthia I (1966) 232 skk.; Nagy Károly pogányháborúinak motívumához: BEUMANN, H.: Padernbomer... op. cit. 5 skk.

67. Ebben az összefüggésben meg kellene vizsgálni az antik nevek tervszerű használatát, amelyeket Lajos kancelláriájában alkalmaztak. Lásd még a 68. jegyzetet.

68. ERBEN, K. J.: Regesta Bohemiae et Moraviae 1 (1855) n. 37 skk.; JAFFË, P.: Regesta pont. Romanorum 1 (1956) n. 2924, 2976, 2978 stc.; HAVLIK, L.; Velká Morava a stfedoevropiti Slované (1964) 219 skk.; HAVLIK, L.: The Great Moravian Empire and the Papal Court. Byzantinoslavica 26 (1965) 100 skk.; RICHTER, K.: Die böhmischen Länder im Früh- und Hochmittelalter. In: BOSL, K.: Handbuch der Geschichte der böhmischen Länder 1 (1967) 192 skk. — bár nincs utalás a pannoniai problémára itt.

14