Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 2. Középkor - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 14. (Székesfehérvár, 1972)
Huszár Lajos: Anjou-kori pénzverés Székesfehérvárott
Huszár Lajos ANJOU-KORI PÉNZVERÉS SZÉKESFEHÉRVÁROTT A magyar pénztörténet és Székesfehérvár múltjának kutatói előtt már régóta ismeretes volt a középkorban Fehérvárott folytatott pénzverés kérdése. Csak arra nézve oszlottak meg a vélemények, hogy ez mikor történt. A régebbi kutatók tekintélyes része általában inkább a XI. század elején tételezett fel pénzverést Fehérvárott és amellett tört lándzsát, hogy az első magyar pénzek veretése itt történt.1 Mások pedig, akik már ismerték a pápai tizedszedők XIV. századi számadásainak az adatait, az Anjou-kori fehérvári pénzverésről is tudomással bírtak. Mindezek az említések a később felbukkant szórványos adatokkal együtt mindössze csak arra voltak alkalmasak, hogy felhívják a figyelmet a fehérvári pénzverde egykori létezésére anélkül, hogy az összes adatok kritikai egybevetésével bárki is megkísérelte volna ezt a problémát behatóan tárgyalni, illetve a fehérvári középkori pénzverés kérdését akár pozitív, akár negatív irányban, de összefüggően és megnyugtató módon ismertetni. A mi törekvésünk a továbbiakban éppen erre irányul. Nem új felfedezésről van tehát szó, hiszen a pénzverés ténye — mint említettük — régóta ismeretes. Inkább az a célunk, hogy mindazt az anyagot, ami a középkori székesfehérvári pénzverést bizonyítaA látszik, összegyűjtsük és ezek összefüggései alapján kíséreljük megállapítani elsősorban magának a pénzverésnek a tényét, majd annak korát, végül amenynyire lehetséges meghatározni a kiverésre került éremfajokat. Már elöljáróban ki kell jelenteni, hogy nem juthatunk végleges lezárt eredményhez. Az anyag kritikai vizsgálata több kérdést tisztázni fog ugyan, de a hiányos adatok miatt sok kérdőjel mered még mindig felénk. Nem Ígérhetjük tehát a fehérvári pénzverés kérdésének a végleges tisztázását, viszont az ismert adatok összegyűjtésével és feldolgozásával olyan alapot próbálunk teremteni, mely a további kutatások számára megbízható bázisul szolgáljon. Székesfehérvár határában a várostól északkeleti irányban Pénzverőpuszta néven ismeretes bizonyos terület.1 2 Ez a név igen alkalmas volt arra, hogy fenntartsa a fehérvári középkori pénzverés hagyományát és az itteni pénzverés emlékét idéző irodalom nem is mulasztotta el az erre való hivatkozást. A hagyománynak ez a vékony fonala vezette a kutatók egy részét arra a feltevésre, hogy már az első magyar pénzek István király korában Fehérvárott készültek volna. A feltevés igazolására voltaképpen két közvetett bizonyíték szolgált támpontul. Egyik az a tény, hogy az első magyar pénzek hátlapi körirata „Regia Civitas” kifejezést tartalmazza, a másik pedig az az adat, hogy István Nagyobb Legendája Székesfehérvárról „in ipsa regalis sedis civite, que dicitur Alba” formában emlékezik meg.3 1. M. BÉL: De vetere literatura Hurmo-Scythica exercitatis (Lipsiae 1718) 62; S. KATONA: Historia critica regum Hungáriáé I (1778) 370; S. SCHOENVISNER: Notitia Hungáriáé rei numariae (1801) 90; Tud. Gyűjt. (1818) VI. 39. 2. Említi KÁROLY J.: Fejér vármegye története II (Székesfehérvár, 1898) 228; JUHÁSZ V.: Adatok Székesfehérvár múltjából. Magyar Művészet 6 (1930) 380. 113
