Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. I. Az államalapítás kora - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 13. (Székesfehérvár, 1967)

Vajay Szabolcs: Géza nagyfejedelem és családja

a prágai Szt. Vid székesegyházban helyezte örök nyugalomra.114 Péter sem sokkal élte túl ezt a formai frigyet. Szeptember 30.-án halt meg, valószínűleg 1059-ben, közel ötven esztendős korában. Pécsett temették el.115

Am, ha hitelt adunk Prágai Kozma e tudósításának, úgy nyilvánvaló, hogy Péter királynak nem is egy, de két felesége volt! Az első, akivel 1046-ban elfogták és aki 1055-ben már nem élt, s a második, az 1055-ben elvett Schweinfurti Judith.

Ki volt hát az első felesége? Genealógiai irodalmunkban közel egy évszázada kísért a subeni és formbachi kolostorokat alapító Himiltrud és Tuota testvérpár problémája. Tuotát116 a források egybehangzón Regina-nak nevezik, s az Árpádokkal való kapcsolata vitathatatlannak látszik, jóllehet a korrendi megfontolások eleddig megakadályoztak bárminémű elfogadható megoldást.117

Az újabb osztrák és bajor kutatások alapján eszközölhető genealógiai és korrendi helyesbítések valószínűvé teszik, hogy a Subent alapító „Tuota Regina”-ban Péter királynak valamely bajor nagyhűbéres családból származó első feleségét kell, hogy lássuk.

Ám vizsgáljuk a tényeket.118 Frizberg megállapítja, hogy a Tuota Regina elhalálozási dátumának tekintett 1136-os évszám csak sírkövének megújítására vonat-114. Schweiníurti Judithnak, valamint első férjének, Bretiszlávnak, s fiuknak, Wratiszlávnak életadatait a cseh történeti müvek alapján tüntettük fel. Nevezetesen: B. BRETHOLZ: Geschichte Böhmens und Mährens bis zum Aussterben der Przemysliden (1306) (München- Leipzig, 1912); A. BACHMANN: Geschichte Böhmens bis 1400 (Gotha, 1699); W. K. ISENBURG: op.cit. pars I, tav. 23—24; s legújabban W. WEGENER: Genealogische Tafeln zur mitteleuropäische Geschichte, Lieferung I: Die Przemysliden (Göttingen, 1957) tav. I. — Itt a helye megemlíteni, hogy Judith második házasságát Orseolo Péterrel a rendkívül kritikus Brandenburg is elfogadja (E. BRANDENBURG: Die Nachkommen Karls des Grossen, I—XIV. Generation (Leipzig, 1935) ed. nov. (Frankfurt a. M. 1964) Gen. IX. No. 76, p. 65). Ezzel Fest Sándor okadatolás nélküli aggályoskodása, amely szerint a korabeli Prágai Kozma tudósítása — „nem hiteltérdemlő”, — alaptalanná válik (A. FEST: Pietro Orseolo, secondo Re d’Ungheria, in: Corvina, t. VI. (Bp. 1923), 19—59, ibid. 55. n. 3.).

115. Péter király halála napját a Regensburgi Halottaskönyv őrizte meg: HE. Kai. sept. (se. obiit) Petrus Ungariorum rex Necrologium Ratisponensis monasterii S. Emmerammi. MGH, Necrol. t. III, 323. Az év meghatározásához egy lengyel feljegyzés segít hozzá: Anno MLX, Petrus rex Ungariae obiit Annales Sandivogii. MGH, SS t. XXIX, 426. Minthogy azonban ugyanez az Évkönyv Szt. István halálát 1040-re teszi, feltételezhető, hogy Péter király elhúnytáról is késedelemmel tudósít. így a legvalószínűbb 1059 augusztus 30.-át halála napjaként vélelmezni. — A pécsi temetkezést illetően a Krónika tudósításában nincsen mit kételkedni, hiszen Péter sírhelyének tudomása lényegesen tovább fennmaradhatott, mint pontos elhalálozási évének hagyománya (lásd 111. jegyz.).

116. A Tuota név a Judith keresztnév hypochoreisztikus, azaz beoézőn rövidített formája, akárcsak Adelhaidnak Alix, Konrádnak Kuno, Henriknek Hesso, Siegfriednek Sizzo, Eberhardnak Eppo, vagy a magyarban Andrásnak Endre, Kunigundának Kinga.

117. Himiltrudot és Tuotát Wertner is említi, anélkül azonban, hogy megnyugtató kapcsolást talált volna számukra a családfán (WERTNER M. : Az Árpádok, op.cit. 586—89.). Nem vezetett végleges eredményre Szilágyi László kutatása sem, aki eképpen összegezi a két hölgy Arpádházi kapcsolatait: „Tutát (Tuota) és Himiltrudot (Yrmeltrad, Himeltruda, Himiltrud) a magyar királyi családból származóknak tudták és nyilván ezért „regina Ungariae” megjelöléssel illették. Ennek alapja talán anyjuknak Árpádházi származása lehetett. Amennyiben ez helytáll, akkor anyjuk korban esetleg Szt.Imre és I. Endre király nemzedékéhez tartozhatott. Mindez azonban kevés támpont ahhoz, hogy anyjuk az Arpádház családfáján elhelyezhető legyen” (szerzőhöz intézett levélben). Szilágyi korrendi megfigyelése teljesen helytálló. — Megjegyezzük még, hogy „Tuota Regina” nevéhez csak az 1136-ban feállított sírkövének felirata tette először hozzá, hogy „Vngariae”. Korabeli forrás nem említi, s ha említette volna, akkor is „Regina Pannoniae” vagy „Regina Ungarorum” formában lenne. A „Regina” cím különben is csak királyok nejét, de nem leányát illette meg.

118. I. von ERIZBERG: Tuta Regina (Wildon, 1SSí5): V. O. LUDWIG: Die 900 Jahrfeste des Klosters Suben (h. n., 1940); F. X. FRITZ: Beiträge zur Geschichte des Chorherrenstiftes Suben. 16. Bericht über das Museum Francisco—Carolinum (Linz, 1856) 1—66. — 1960-ban elhúnyt müncheni Dr. Franz Tyrolien posthumus müve a Himiltrud-Tuota nővérpárt még a régi nyomon Formbachi Hesso gróf leányaiként tünteti fel, s Tuota nyilvánvaló raa-95