Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. I. Az államalapítás kora - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 13. (Székesfehérvár, 1967)
Vajay Szabolcs: Géza nagyfejedelem és családja
zárja, hogy I. Endre, illetve I. Béla felesége révén jutott légyen a családba. Miutána két királyi testvér anyja alkalmasint Bulgáriából származott, a közös női ős,. akinek nevét mindkét utód egyképpen megörökölte, csakis a nagyanya, vagyis Mihály herceg felesége lehetett.56** Feltételezzük tehát, hogy Mihály feleségét, Szár László és Vászoly édesanyját Adelhaidnak hívták. Mindkét fiú neve szláv befolyásra mutat, ami az anya lengyel mivoltát megerősíti. Nagy Géza feltételezése tehát e tekintetben helytállónak látszik.57 Keressünk azonban valami olyan érvet, amely ezt a tetszetős elképzelést valószínűbbé teszi. Erre vonatkozólag a Krónika szolgáltat újabb adalékot, amelv szerint I. Endre király jelzői a Katolikus és a Fehér.58 Az első nyílván a Vatalázadás leverésével kapcsolatos és ha a XIV. században már „díszítő” jelzőnek számított is, nem valószínűtlen, hogy a „régi világ” feltámasztását remélő kortársak némi csalódással biggyesztették a száműzetésből visszatért Árpádfi nevéhez. Mit véljünk azonban az Albus-ról? A politikai és psychológiai jellegű „Katolikus”mellett a „Fehér” kétségtelenül fizikai, külső tulajdonságra kell, hogy vonatkozzék. Minden bizonnyal a magyaroknál szokatlan, világosszőke hajzatra. E fizikai tulajdonság bajosan öröklődhetett volna az apai Árpádok, vagy a bolgár anya révén, de eredete önmagától adódik egy északi-szláv nagyanya esetében. Hogy pedig ez a szőke nagyanya a lengyel Adelhaid volt, alátámasztást nyer abban az egykorú tudósításban, amely szerint Biela Kniega-nak, azaz „Fehér Hercegnőnek”" nevezték.59 A „Biela Kniega” és az „Andreas Albus” tehát azonos fizikai tulajdonmeztt rokonsághatározó kifejezése miatt, amely Wittelsbachi Ottó (+ 1156) és Bogeni 111. Frigyes (+ 1134) atyafiságát — ’consobrini’ — a következőképp határozza meg: nanv Adeleda mater Friderici, Richardae matris Ottonis soror erat IO ANNES AVENTINUS: Annales Boiorum libri VII, ed. N. CISNERUS, Lib. VI, 494. — Am Adlehaid és Richardis, esetében a ’soror’ nem jelenthet édesnővért, csak tágabb érteleimben vett nőrokont. Szószerinti értelmezés esetén ugyanis Bogeni IV. Frigyes ( ! 1148), tulajdon apjának elsőfokú unokatestvérével lépett volna házasságra, amikor Weimari Bertát nőülvette. Ez a kevéssé valószínű, — kánoni tilalom alá eső, — kapcsolat egyből eltűnik, ha Adelhaidot: nem Zsófia leányának — vagyis Richardis édesnővérének — hanem Zsófia ifjabbik húgának tekintjük. Ez a kézenfekvő megoldás Szilágyi kutatásainak egyik figyelemreméltó eredménye. Hasonló megállapításra jutott a Szilágyitól teljesen függetlenül kutató svájci Ruoff is. (E. RÜBEL— W. H. RUOFF: Ahnentafel Rübel—Blass (Zürich, 1939) t. II, táv.. 304.). Így tehát Bogeni II. Frigyesnek Adelhaid nevű feleségét I. Béla magyar király 1050 táján született ifjabbik leányának kell tekintenünk. 56a Nem kívánjuk a katun-kérdést ehelyütt részleteiben taglalni, amely egy a Mihály hercegágazatának szentelendő tanulmány problematikájához tartozik. Szabadjon mégis előrebocsájtanl, hogy kutatásunk valószínűsíti Györffy ama feltételezését, amely szerint azt utóbb tatun-ná romlott ősi lejegyzés eredetileg Sámuel bolgár cár, — a keán — nejére vonatkozhatott (GYÖRFFY GY.: Egy krónikahely magyarázatához. Történelmi Szemle (1966)-' 30.). — Mihály kisebbik fia ezek szerint Géza és Sarolt bolgár vejének anyai családjából házasodott. E kapcsolat lélektani kihatással lehetett Szt. Istvánhoz való személyi viszonyára: is (lásd 73. jegyz.). Vászoly apósa alkalmasint Sámuel cár sógora, Chryselios Tódordurazzoi despota volt, a katun testvérbátyja, amint azt annak idején bővebben kifejteni: szándékozunk. 57. Említést érdemel Györffy vélelme, amely szerint a Vazul név esetleg nem a Bazil keresztnévvel, hanem a basileus bizánci rangjelzővel rokonítandő. Ezesetben Mihály fiának elnevezése a trónigényre utalna, amit feleségének ugyancsak rangjelző Katun neveszintén megerősít. (GYÖRFFY GY. : Török női méltóságnév a magyar kútfőikben: Magyar- Nyelv 49 (1953) 109—111.). — Megszűnnék így az ellentét a herceg „keresztény neve” és nyüvánvaló pogánykodása között. Télelének értelmében ugyanis a vázul éppoly görögös átültetése volna a lovasnomád ’kagán’ címnek, mint ahogy Almos esetében a baebodos a törzsfőt jelentő ’úr’-nak. A Vazul név etymológiája: „Vazul a görög-kelet szláv basileus Vassili névből alakult”, (JAKUBOVICH E.: Viska, Sztojszlo és Pécel. Magyar Nyelv 23‘ (1927) 236.). 56. Iste quidem rex Albus Andreas et Catholicus est vocatus, Chron. Hüng. Comp. Saec. XIV, op.cit. c. 86. SSRH t. I. 344. 59. O. BALZER: op.cit. 30, és résumé français, 9: „Adélaïde, Biala Knegini (la Princesse: 78
