Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. I. Az államalapítás kora - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 13. (Székesfehérvár, 1967)
Vajay Szabolcs: Géza nagyfejedelem és családja
ságra utaló személyi jelzők, amivel egyképpen illették a hirtelenszőke nagyanyát és unokát.60 A fenti megfontolások alapján elfogadhatjuk, hogy a lengyel Adelhaid először -Mihály herceg felesége volt, akivel 970 táján kelhetett egybe és akinek Szár Lászlót és Vászolyt szülte.61 Ugyanekkorra tehető Géza öccsének megkeresztelkedése is, valószínűleg a lengyel uralkodóházzal egyidejűleg.62 Legközelebb már csak 985 táján találkozunk Adelhaiddal, amikoris Géza nejévé lesz. Mihály tehát ekkor már Blanche) dont parle encore Thietmiar ainsi que la chronique hongro-polonaise, est une iille de Ziemomysl et elle fut certainement la femme de Geiza de Hongrie”. Lásd 37. jegyz. •60. Valószínűleg ezért is vélik Endrét „őszhajúnak” a zirci csatádban és innen korai elöregedésének legendája: „meghala szegény, köszvényes, jámbor vén király” — írja róla Pethő Gergely kései krónikája (A’Magyar Krónikának Röviden le-rajzolt Sommaja, Mellynek az első Része Pethő Gergely munkájábul szedegettetett ... M. KOVÁCS János által (Pozsony, 1742) 28.). — A szőke haj egyébként a következő nemzedékekben is felfelbukkan az Árpádoknál. Innen Szent László ’aranyos hajkoronája’ és leányának ’Piroska’ ragadványneve, akinek vörhenyesszőke hajzatáról a bizánci Hagia Sophia déli erkélyét díszítő mozaik-képe mindmáig tanúskodik A. GRABAR: La peinture byzantine (Geneve, 1933) 99, 101. illustráció. A ,,szöghajú” Béla ezzelszemben nyilván az atyai ősök sötét hajzatát örökölte. *61. Eg y szer s mindenkorra törlendő Mihály gyermekei sorából, — s így az Árpádok családfájáról — az a névtelen leány, aki állítólag Szent Szjatoszláv derevi fejedelemnek, Szt. Wladimir vértanúhalált halt fiának, lett volna felesége. — Az interpolált orosz kútfőknek ez a téves híradása Strahl nyomán került a magyar szakirodalomba. (P. STRAHL: Geschichte des russischen Staates. 1 (Hamburg, 1832) 150), s még Wertner is érdemben tárgyalja (WERTNER M. : Az Árpádok, op.cit. 22). — A korai orosz történelem újabb kutatói világot vetnek erre a sokat vitatott kérdésre. Nevezetesen Baumgairten szögezi le a következőket (N. de BAUMGARTEN: Saint Wladimir et la conversion de la Russie. in: Orientalia Christiana 79 (Roma, 1932) 120—24); 1. Szt. Wladimir Szjatoszláv nevű fia sohasem volt Derev fejedelme, ami csak későbbi krónikás hozzátoldás; 2. Szjatoszláv Wladimirnak második törvényes házasságából származott, amelyet Bizánci Anna gyermektelen elhúnyta után, azaz 1011 táján kötött Oehningeni Kuno grófnak névszerint ismeretlen ifjabbik leányával (N. de BAUMGARTEN: Le dernier mariage de St. Wladimir. Orientalia Christiana 61 (Roma, 1930) ; 3. Szjatoszláv tehát Wladimir egyetlen ’törvényes’ utóda, mert a többi fiák mind a Bizánci Annával kötött házasságot megelőző pogány ’ágyasságokból’ eredtek. Következésképp a Wladimir halála után erőszakkal trónralépő pogány Szvjatopolk elsősorban Szjatoszlávtól igyekezett megszabadulni, mint ahogy utóbb a szintén keresztény hitben nevelt Borisz és Gleb nevű féltestvéreit Is megölette; 4. Következik ebből, hogy Szjatoszláv Wladimir halála (1015 júl. 15) és Borisz és Gleb vértanúsága (1015 júl. 24) között vesztette életét, alig négy esztendős korában; 5. A későbbi krónikákban Szjatoszláv menekülése kapcsán említett ’Ugorskaia Gora’, nem a ’Magyarországi hegyeket’, azaz a Kárpátokat jelenti, mint ahogyan Strahl értelmezte volt, hanem Kijev városának egyik halmát, a ’Magyarok Dómját’. A székváros ezen erősségébe menekítették Wladimir keresztény hívei a gyermek Szjatoszlávot, a törvényes örököst, akit azonban Szvjatopolk pogányái elfogtak és meggyilkoltak. Ezért emelte utóbb a keleti egyház a vértanúk szentségére, csakúgy, mint pár nappal később meggyilkolt féltestvéreit, Boriszt és Glebet. — Wladimir ’törvényes elsőszülöttje’ tehát alig négy esztendős volt, amikor a kijevi Ugorskaia Gorán eltették láb alól. Következésképp nem menekülhetett Magyarországra, s még kevésbbé volt házas, vagy éppen Derev fejedelme. Feltételezett magyar családi kapcsolata későbbi krónikás tévedés, amely összevéti hasonnevű nagyapjával, akinek Kijevben Predszlava néven ismert neje valóban magyar fejedelem-leány volt, aki férjének Jaropolkot (+ 978) és Oleget (+ 975) szülte (V. TATISCEV: Istorija Rossijskaja s samych drevnejsich vremen, I—IV. (Moskwa, 17G8 —17g4) t. I. 36, 49, n. 37); a TatiSéev által felhasznált eredeti források nagyrészt az 1812-es moszkvai tűzvész áldozatává lettek. Szjatoszláv és Predszlava fia, Oleg, valóban Derev részfejedelme volt, ami alapjául szolgálhatott az interpolációnak. Végeredményképp leszögezhetjük, hogy Mihály gyermekei között semmi helye egy névtelen leánynak, aki Szt. Wladimir fiának lett volna felesége. *62. Miciszlávot és családját 971-ben tartották keresztvízre, cseh feleségének buzgólkodása folytán (lásd 40. jegyz.). Mihály herceg tehát ekkor már be kellett, hogy házasodott légyen a lengyel dinasztiába. Elképzelhető, hogy Géza öccsének még Lengyelországban .is használt eredeti neve Beszprim volt. E név korántsem lengyel eredetű (lásd 78. jegyz.). 79
