Solymos Ede: Rekesztő halászat a Velencei tavon - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 6. (Székesfehérvár, 1958)
tanulta a varsakötést is, de mindjárt módosított rajta: öt karikás helyett négy karikás varsát készít. A kötést lapban végzi, 18 szemen kezdi, soronként egy szemet szaporítva, mégpedig az első sorban a hatodik szemnél, visszafelé is a hatodikba. A következő két sorban a szaporítás elé, majd a szaporítás után. Így két oldalt cikk-cakk vonalban helyezkednek el. A 40-iik sor után 18 sor sima kötés jön, aztán elfogyaszt 15 szemig, úgy, hogy minden sorban az 5—6, 10—11 szemet elfogyasztja. Ez lesz a külső vörcsök. A belső vcircsököt a 43-ik sorba köti be. 19 sor folyamán 9 szemre fogyaszt, az első négy sorban, négy, aztán két-két szemenként. A karikákat vörösgyűrű vagy orgona vesszőből készíti, mert ezek nem korhadnak olyan könnyen. Kiválaszt két megfelelő hosszú ési egyenlő vastagságú vesszőt, vastagabb végüket kb 10 cm hosszan oldalt megfaragja, összeilleszti és két helyen átköti. Karikára hajlítva félreteszi. Néha előre elkészít többet, máskor külön-külön. A hálót az ablak tolóreteszére akasztja, és az első karikát a csúcstól számított 15-ik sorba fűzi. A vesszőket összefogja, a hálót körbehúzza rajta, kiméri a nagyságot. A hálót csomóra tóivá megfaragja a vesszővégeket és összekötözi. A hálót újra széthúzza, és a csúcstól indulva a karikáig összeréformozza. A második és harmadik karikát 14—14 sorral lejjebb hasonló módon helyezi be. Akkor a belső vörcsököt is összevarrva, kiköti két nyelvre az első karikához. A negyedik karika helyét úgy méri ki, hogy a külső vörcsök a harmadik karikáig érjen. A négy karika behelyezése után a varsát kifesizíti és belenéz, hogy milyen az állása. A külső vörcsgköt r.égy sarkosra köti ki. Két szemet összefog, kettőt kihagy. A terelő 30 milis (milliméteres szembőségű), 60 szem hosszú, 24 szem széles. Többnyire avit léhésböl (használt, gyengült háló) vágják ki. Április végéig fehéren használja a varsákat, mert úgy jobban fog, aztán jól kiszárítva forró kátrányba mártja, s egy hétig szárítja. A varsa megkötése kb egy napig tart. Drótkarikára naponta öt, fakarikára naponta három darabot tud felállítani. A kátrányozást akkor végzik, mikor minden varsa elkészült. A ponty azonban egy évig sem megy a kátrányos varsába, csak mikor már letisztult, és: szagát elveszti. Ezért használják először fehéren. így nem olyan tartós, egy-másfél évig ha eltart, míg az azonnal kátrányozott, megfelelő kezeléssel, három évig is használható. Jobbnak tartják a Woynárovich-féle csersavas-rézgálicos cserzést, mely nem piszkít, és fogja a pontyot is. A varsa használata: A varsa egész éves szerszám. Télen-nyáron egyaránt használható. A kisebb varsáikat kis vizen, a nagyobbakat a belső víz szélén szúrják le a nádba. Nyesellőve1 (nádvágó kasza) helyet vágnak, s oda teszik, előbb a csúcskarrót, aztán a szárnykarról szúrják le. Ha egy varsát tesznek le, az a nád felé néz, a terelő a nádban van. Ha kettesével, akkor a szár-16
