Somogyi Árpás: A Vladimiri Istenszülő ikon XV. századi másolata Székesfehérvárt - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 5. (Székesfehérvár, 1957)

melegbarna árnyékolás található. Mátria és ,a Gyermek ruhája alá Van aranyozva. Erre az arany alapozásra fektette a mester a lakkban oldott festékréteget. A ruháik világos színeivel ellentétben, sötétszínű, szögekben tört, egyenes vonalak fejezik ki a ruharedőket. Mária ruháján zöldeskék, amíg a Jézusén piros vonalak jelzik a ráncokat. A redők merev vonalas ábrázolása stilizáló rajzosságra való törekvést árul el. Erre a törekvésre mutat a helyenként feltalálható kontúrozás is.

A formák határolására vékony fekete vonalakkal kontúrozta Mária és a Gyermek arcát, továbbá a szemeket és szemöldököt ; amíg az orr és száj pirossal rajzolt. Fekete vonalak követik a ruhaszegélyeket is. Bár Mária és a Gyermek arcának megfestésében mutatkozik bizonyos festőiség, ez azonban nem .közelíti meg a byzánci eredeti ikon alakjainak életközelségét. Végül a székesfehérvári művel szemben a byzánci alkotáson a Gyermeknek beszédes kifejező arca van é's Mária is aggodalmasan tekint az ikon előtt állóra. (3—1 kép) E minőségi különbségek ellenére ikonunk megállja helyét az orosz ikonfestészet hasonló emlékei között.

A Rubljev iskola művészetét képviselő „Vladimiri Istenanya” ikon (5. kép) lágy festőiségével és líraiságával szemben a székesfehérvári provinciális mester kezeművére vall.

Ikonunkon a fény és árnyék közötti ellentét élesebb szembeállítással jelentkezik, aminek eredményeként egyes formák fokozott hangsúlyt nyernek. Ezért helyenként keményen festett részleték jelentkeznek. A Rubljev iskola ikonjáról KONDAKOV azt mondja, hogy annak létrejötte bár csak az orosz ikonfestészetben volt elképzelhető, mégis egy itáliai mester alkotására emlékeztet.2“ Az arc csupa érzéssel teli. Noha a székesfehérvári ikon arcvonásai kevésbé fejeznek ki mélyebb, belső emberi érzéseket, mégsem sorolhatjuk azt az emberi vonásoktól teljesen mentes alakokat ábrázoló ikonok közé. Erről meggyőződhetünk, ha összevetjük a Vladimiri Múzeum ikonjával. (6. .kép) Utóbbi a deszkalap középső mezőjében foglal helyet, míg a széleken, szintén keretként, női és férfi-szentek meilképei díszítik. Mária és a Gyermek arca az elvonatkoztatott ábrázolás terén távolra van ikonunktól, az „Istenszülő” arcában még felcsillan az életszerűségnek csekély fénye is. .Amíg az előbbi a népi ikonfestészet határtmesgyéjén áll, utóbbi az orosz ikonfestészet azon alkotásai közé illeszkedik, , amelyek 'közelebb állanak a klasszikus stílushoz.

Rámutathatunk néhány olyan .vonásra is, amely a székesfehérvári és a Procopius Csirján ikonján egyaránt feltalálható. (7. kép) Szembetűnik, hogy a redőzet alakítása és a kontúrok alkalmazása azcynos. A két ikonon rokonvonásként, jelentkezik Mária köpenyének azonos kialakítása, amely különösen a váltnál mutat hasonlóságot. Mindkét ikonon feltalálható a Mária fejét övező fekete kontúrvonal, amely folytatólag

6