Fitz Jenő: Kiadatlan Hercules domborművek Fejér megyében - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 2. (Székesfehérvár, 1957)
szarkofágokon két típust találunk. Az egyiken — és ez az általánosabb —, Hercules hátulról támadta meg a kentaurt, bal lábával rálép, vagy rátérdíl hátára, bal kezével hajába markol, míg jobbjával ütésre emeli buntóját. A másik típusnál szemtől szembe küzdenek, a kentaur rendszerint felágaskodik és szintén bunkót fog a kezében. Mindkét típusnak legjellegzetesebb példányait a Villa Borgheseben lévő szarkofágon látjuk.27 Töredékünk ;az első változatban áll közelebb, de sokkal több részletben különbözik tőle, semhogy egyszerűen a típus variánsának mondhatnék. Hercules nyugodt tartása egyaránt különbözik azok támadó, a kentaur hátára térdelő mozdulatától vagy azoktól az ábrázolásoktól, amelyeken a kentaur előtt28 vagy mögött áll és ragadja meg hajánál.29 Még szembetűnőbb az eltérés a kentaur magatartásában. A hajba-markolás értelmét elsősorban a menekülő kentaur megállításában kell látnunk, ezért rendszerint arccal előre, vagy oldalt fordulva látjuk, sohasem hátra. Reliefünkön nyoma sincs menekülésnek, vagy üldözésnek. A hajnak a homlok fölött való megragadása azonban így sem látszik természetesnek. Különös és analógia nélküli a kentaur védekezése is. Etruszk urnákon, amazon-3' és kentaur-harcokban32 az ellenfelek gyakran ragadják meg egymást hajuknál. A megragadott karjai rendszerint az egyensúly elvesztését a kiszolgáltatottságot fejezik ki, védekezésre elvétve akad példa.” Legközelebbi analógiáját egy Pompejiben előkerült bronz reliefen látjuk,34 amelyen az összeroskadó Priamos mindkét kezével a tőrrel rátámadó Neoptolemos karjába kapaszkodik. A szokásostól eltérő formák, a kentaur testének nehézkes kicsavarodása azt sejtetik, hogy ennél az alaknál a kőfaragónak nem állt megfelelő mintakönyv rendelkezésére, a jelenetet emlékezetből, vagy leírásból igyekezett szabadon megformálni. Ezt a feltevést — negatív módon — Hercules alakjának vizsgálata is alátámasztja. A kentaur ábrázolásának szokatlan megragadásával ellentétben a hős a Pannóniában általánosan ismert vonásokat mutatja. Csak az íj és a tegez feltüntetése olyan sajátosság, amely bizonyos mértékben megjelöli a reliefen megnyilvánuló hatások eredetét. Legközelebb áll hozzá az intercisai Hercules-Hésioné domborművű, amelyen Hercules bal válla mögött hasonló, finomabb kivitelű íjat és tegezt látunk. Itt a tegez pántja a mell előtt hiányzik, de ez festett is lehetett.35 Másik pannoniai emlékünk, amelynek jobb válla mögött tegezt, mellén pántot látunk, a vinkovcei szobortöredék.38 Ezek az attribútumok nyugatról kerültek ebben a formában hozzánk. Egy karlsruhei négyistenes oltáron37 Hercules jobb válla mögött látjuk a tegezt, benne nyilakkal. A tegez pántja itt is hiányzik. Hasonló ehhez a Tréves-ből származó két négyistenes oltár.” Ezeken a tegez megegyezik az intercisaival és baracskai töredékünkével. Egyikükön a pánt is látható. A kő töredékek volta miatt a jelenet értelmezését nem oldhatjuk 7
