Fitz Jenő: Kiadatlan Hercules domborművek Fejér megyében - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 2. (Székesfehérvár, 1957)

meg végérvényesen. A jó mintákra mutató Hercules mellett a kentaur ábrázolásának tökéletlensége arra mutat, hogy a kőfaragó a mitológiai jelenetnek olyan értelmezést kívánt adni, amelyre mintakönyveiben nen talált példát. Hercules magatartásában több a nyugalom és az uralkodás, mint a harc, a kentauréban a megadás, mint az ellenállás. A két alak viszonya a Hercules Illyricusnak (korábban Hercules-Kyknosnak nevezte az irodalom, az Intercisa I. kötetében győzelmes Herculesnek) mondott reliefre emlékeztet, amelyen a római katonának öltözött Hercules mellett megadóan térdelő mezítelen alakot látunk.35

Töredékünk eredeti felhasználására a lelőhely és a lelőkörülmények figyelembevételével kísérelhetünk megoldást adni. Baracskán rendszeres feltárás mindeddig nem tisztázta a rómaikori település viszonyait, a szórványos leletek, az előkerült téglasírok“ és különösen a kőemlékek alapján41 nagyobb római települést gyaníthatunk.’2 A leletanyagból számunkra egy fehér márvány Hercules szobornak van elsősorban jelentősége.11 A két Hercules-ábrázolás ugyanabból az időből származik, feltehetjük tehát, hogy mindkettő egy Hercules-szentélyhez tartozhatott.41 Reliefünk ebben az esetben a szentély díszítésének része volt.

Hercules arcformája, haj- és szakállviselete a kő készítésének idejét a II. század végére, a III. század elejére keltezi.

Székesfehérvár, 1949. július