Nagy Lajos (szerk.): Wathay Ferenc énekeskönyve - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 1. (Székesfehérvár, 1955)

Nagy Lajos: Bevezetés

kiskönyveinkről Írott o'sszefoglaldséban foglalkozik «athdyvaí la, do semmi újat nem hoz.1 - Sckhordt Sándor az uj Balassi kiadás jegy - zeteiben kiadta wathay Fúlomíla énekét* a art ebben^ költeménybon látta Balassi B'lint legszerencsésebb ihletű hatását. - Az énekes - könyvöt díszít? és illusztráló képek közül is csupán néh'ny jelent meg,-legyet /kocsicbrízolás/ Tolnai Vilmo3 adott ki a Magyar Nyelvben, 0 s egypár •; Magyar művelődéstortéttetbon szerepel illusztrációképpen. 17

5z .máén, amit 'óathayról eddig tudunk, hr. csak azt • c nőhr.ny cikket ne:.: «elitjük még,amely fehérvári újságokban jól ont meg s csupán a kézirat tártaiul ásmortetéséra szorítkozik, eIgy kerülhetettsr arra, hegy a régi magyar irodaién történetének legújabb Összefoglalásában Dathay Ferencről csupán annyit olvashatunk, hogy "hosszú török rabságéban több históriés éneket irt, negenekelve bennük azoknak a csatáknak történetet, oaelyktsben résztvett. Históriés énekei nár nem a ker igényeiből fo.kadtak, inkább a kényszerű tétlenség gyümölcsei."1^ Lirai verseiről meg csak említés sem történik, s a szerző, aki bizonyára csak a Dézsi cikkből szerezhette Wathayról szóló értesüléseit, fenti értékelésével wathayt a jelentéktelen költők sorába iktatta.

wathay Ferencnek a régi fehérvári várfa| tövében álló szobra egy méltatlanul elfelejtett embert ábrázol.'"' Szt az ismeretlen wathayt szeretné most mégvilágesitani ez a kiadás, mely, ha ilyan szerény formában is talán ké^es lesz üvnthf.y értekeire a figyelmet fl.hivni.

2. hiathay Ferenc életére és irodalmi munkásságára vonatkozólag semmi más adat nem áll rendelkezésünkre, csupán a Konstantin-pely melletti Fekete Toronyban készített énekeskönyv, az erejétől és örömétől megfosztott rab írásai, az énekek és az Önéletírás.

1568-ban született, "szent Mihály hónap az fogytára’" a Sopron - megyei Nagyvágón. Rövid idáig tartó iskoláztatás /Németujv'r,Sopron/ után szinte nár gyerekkora óta fegyverrel a kezében harcolt a törökök ellen. Katonai szolgálatát Tihany várában kezdte 1584-ben, s attól kezdve - mint Önéletrajzában irtó. - "nem tetszhetvén semmiként a honlakás, mind önkor ki vágyódom való. az végekbe", 1585-ben Csesznie várába szegődött, a következőben pedig Cyőrbe került, hol a "csatázottal gyakran szerencse-próbáláson forgolódott. 1588-ban, mikor a Meleg-hegynél a nyéki völgyben, a székestejérvári utón megtámadott egy török csapatot, lovát leszúrták, őt magát pedig veszedelmesen megsebesítették. 15S3-ban a győri várparancsnok megbízásából Bocskai Istvánt látogatta ta«g, kinek felesége, Hagymási Margit, aki unokatestvére volt. De még ugyanebben az évben, november 5-én, Fehérvár mellett, a "szent Borbála asszony harusztja szélében, az almási útnál" a törökökkel való harc közben lováról lebukott s csak a szererese mentette meg, hogy a vágtató serog^agyon nem taposta._1594-bon ott volt Esztergom ostrománál! Onnan Győr felé vonult, s miután azt elfoglalták a törökök, harcolt a Duna mellett ellonük, a ballabat átlőtték. Szindn pasa pusztitó hadjárata volt ez, mely után -aint önéletrajzéban irta - a föld " ninemj szörnyűségben volt és mind az