Nagy Lajos (szerk.): Wathay Ferenc énekeskönyve - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 1. (Székesfehérvár, 1955)

Nagy Lajos: Bevezetés

2 ismervén ihewrawkotjVagy legalább is u hírét, hogy erkölcsi és anya­gi dolgokban egészen aegblzhatatlan,óvatosan bánt velő.donori Thewnk jpedig érezve, hogy Jankovich -mennyire bizalmatlanul kezeli őt, magá­hoz vette az eredeti kéziratot, s igyekezett magának megszerezni a kiadás dicsőségét. így Jankovich hiába, sürgette az énekeskönyv kia­dását Schmid könyvnyoiatatónnl, mivel annak "паш lévén kezénél az e­­r ed éti kézirat, bár ki is nyo-at&tódnr., nem lehetne corr ágálni," Jankovich ezekután nem törodb'tt többet a hathay-kiadással,s Po­­nori Thewrewk kezdte meg kiadogatni részletekben az énekeskönyv e­­gyes darcbja.it. így jelent meg l£38-fcan Wathay Ferenc Önéletírása, bilate­rálisán /batühiven és átírva/.^ Ugyancsak 1826-ban adta ki Ponori Thewrewk a. Székesfehérvár veszéséről szóló histcriás ének első 25 versszakát /l-loo. sorig/ és két kisebb éneket /I. Fényes dicsőség­ben,.., és II. 31indulván neki mondám*../.®, 1844-ben pedig a. Po­zsonyban megjelenő Hírnökben közölte a Székesfehérvári História tel­jes szöveget, valamint a X. éneket,5 Végül 1856-ban a Pesten megje­lent iáagyar Nyelvkxncsek cimü munkában az Énekeskönyv előszavát je­lentette meg. Az énekeskönyv eredeti kézirata 1871-ben a Magyar Tudományos A- t#démia kézirattárába került, s azóta a kutatás rendelkezésére éli. !• Mégis kossal évtizedek múltak el anélkül,hogy feldolgozásra yscgy kiadásra soj^ került volna, v.athayt mint költc't teljesen elfelejtet - tek, csak a Ponori Thewrewk József által kiadott Önéletrajza hagyo­mányozta nevét s életének néhány adatát történeti és irodalomtörté­neti kézikönyvekben. S igy 1514-ben Dézsi Lajos - a régi magyar é­­nekeskönyvek tanulmányoz'-'sa során - szinte újra felfedezte Vrathay Ferencet. Tanulmányában részletesen ismertette Wathay életrajzát, az énekeskönyv tartalmát. Jelentőségét azonban csupán abba látta , hogy "gyenge verseit hazaszeretet sugallja, és a nagy szóáradatban , xtt-ott igaz érzés szólal meg, hr. a kellő kifejezesi formát ritkán találták is el, azonkívül histcriás énekeinek uj adatai miatt törté­neti, kor- és erkölcsiestesei miatt művelődéstörténeti értéke van." Dézsi Lajos, Kégyasy László szerint, le is másolta az egész kézira­tot. Kiadásra azonban nem került sor. Ugyancsak foglalkozott a kiadás gondolatával Négy es y László is, aki 1524-ben lemásolta a Székesfditr­­vá.ri Históriát, de ez is kéziratban maradt. S ahogy 1914-ig Ponori Thewrewk Józseí közlései nyomán ismertek, idézték kézikönyvekben, irodalomtörténetekben wathayt, ezután Dézsi értékelése ment át az irodalomtörténeti köztudatba, álig néhányan hoztak újat ehhez az értékeléshez, iüz'ok közé tartozik Máté Károly, aki a magyar Önéletírás kezdeteiről Írott szellemtörténeti tanul­mányában tárgyalta részletesen .athay Ferenc önéletrajzát, a katona emlékezések sorában. 3zel: között a legközvetlenebbnek és legérdeke­sebbnek tartotta a sztr.mbuli rab írását. Értékelése azonban szellem­­történeti nézőpontja, következtében hiányolja, hogy "nem lesz élete történetéből elmélyedő lálektorténet.Azt, hogy életének törté­nete a XVI. század végének, a 15 éves háború idejének számos kérdé­sét igen élesen veti fel, s hogy mint történeti forrás is igen kivá­ló, és hogy stílusa, nyelve a magyar prózairodalom jelentős képvise­lői közé sorolja, nem vette észre. - Szabó T. Attila kéziratos éne-

Next

/
Thumbnails
Contents