Nagy Lajos (szerk.): Wathay Ferenc énekeskönyve - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 1. (Székesfehérvár, 1955)

Nagy Lajos: Bevezetés

6 ■tcJjLlnxk í zonb: n b? гстучт-^тг”*4e^>k-_t^..-Í£ek'>t u«, j-viriis eV: t í’avnv.y Ferenc l-6o64yra-*Tégeít3, mirt n 11. énok 24, sortból kiderüljntMy­­eredetileg így 3sóit: " s magamat juttatói, ncgy rabságban cdál immár két osztendéglon." A javított szöveg szórint: "сзс.кг.ат négy esztendéglen." A javítások nagy része stiláris javítás, Faivatfcető az a kérdés,hogy vajjen ezeket a javításokat br.thay a fogságban végezte-e el, vagy tulélunk-ö olyant közöttük, amelyek alapján feltételazhötő, hogv ki­szabadult a Fekete Toronyból es a javításokat már itthon, Magyaror­szágon készítette? 3z utóbbinak a valószínűsítésére a következő pél­dákat lőhet felhozni: lo. ének tio. sor, eredetileg: "Hogy Törökországban álé hozat ti. t tam. •' Javítás /vélek hozat­tattá®" lo. ének 456. sor, eredetileg: " Szabadítsd meg köztőnk az szegény rabokat." javítás: " Szaba­dítsd meg széjjel.. " 14. ének 12., sex’, eredetileg: "De hitetlen voltul, mert tiz hónap hagyni vele..." javítás:"., tártál velo.,.1' 14. ének ?.£* sor, eredetileg: "Kincs gondja a szántásra." javítás: "Nincs górd ja az hadakra.." 1* ének 71 sor, eredetileg: "Az Jézus Krisztusnak gyarló katonája," javítás ..gyarló sze­gény rabja.” üsek a javítások nem egyszerű stílus javítások, hanem érezhetően másfajta lelkiállapotot tételeznek fel, mint amelyben az egyes é>Jtok készültek. Akár arra gondolunk, hogy Aathay akkor végezte el ezeket a javításokat, amikor már közel volt szabadulásának ideje, akár arra, hogy már mint szabad ember simitgatott énekes könyve szövegén, •- biz­tos adat előkerüléséig nyitva marad ez a kérdés. A fenti magrllctpföá-• sok szolgáljanak kiindulópontul a kérdés megoldásinál, Dézsi Lajos véleményével szemben, aki szerint Uathay "kínos gyötereli/jes élet u­­tr.n a Fekete Tenger hullámaiban nyert csendes pihenést. Arról biztos tudomásunk van, hogy 16o5-6-ban közel állt a kisza­baduláshoz, 16o5, eszén Konstantinápolyból Budára hozták és szep­tember 29-ár, már innét,?, budai Csonkatoronyból írt levelet Batthyány Ferenchez kiszabadítása érdekében. Kérte Batthyánvt, hogy írna Becs­be Mátyás főherceghez, hogy azt a rabot, akit érte kérnek, a szek­szárdi Ali béget, adná meg érte, "megtekéntvén. C felsége az én hii szolgálatomat és hogy en nem az magam haszna keresésen találtam lé­gyen ez nyomorúságot" ^ Batthyány közbenjárása nem vezethetett e­­redményre, mert 1606, január 3-án már Nándorfehérvárban találjuk Wathay Ferencet, s itt volt még március 2-án is, amikor utolsó éne­kéhez a következő megjegyzést fiizi ; 'Mikoron az szekszárdi Ali bég felől oly hírem jött vala, hogy nem akarna értem adni római császár öccse, Mátyás herceg, ak.orbeli bánatömrul ívtam vala ezt Nándor fe­jérvár tan az Ali bég házában." Azt is tudjuk még, hogy Ámhát kihája 16o6‘, februárjában találkozott útközben hsxhay Ferenccel, akit Konc -

Next

/
Thumbnails
Contents