Nagy Lajos (szerk.): Wathay Ferenc énekeskönyve - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 1. (Székesfehérvár, 1955)
Nagy Lajos: Bevezetés
7 tant ina polwba akartak vinni, e császár tomlccéba.. bathay könvörgött Atohátnajs., hogy vonná meg őt és vele szabadítsa ki a szekszárdi Ali. béget- További adatok nőni kerültek el”, a kutatások talán egyszer majd eredményre vezetnek és a stiléris javításokhoz tett föltételező megjegyzéseket gyszer majd adatokkal is sikerül támogatni,/^ Miként hathay életéről, úgy énekes könyve hazakerülésének körülményeiről sem tudunk bizonyosat. A XVII. és XVIII. században dunántúli. családok tulajdonéban lehetett az énekeskönyv, mint azt néhány, az énekes könyvben lévő bejegyzésből következtetni lehet. Az f,7. vérzőn és a loS, ver-eon idegen kéz bejegyzése: "Kisfalud! Pál lonta el." Hz a Kisfaludi Pál a Kathay verseiben is szereplő Sitkey György unokája volt.Sitkey György felesége pádig biathay Ferenc unokatestvére. Hogy ez a bejegyzés az &«k es könyv ellopására vonatkozik-e, nem lehet tudni. A Kisfaludy-család a XVIII. század elején Kőszegen élt, s kapcsolatban lehetett s. Polány - családdal, amelynek a tulajdonában találjuk az énekeskönyvot 17o6-ban, mint az f.l-en olvasható bejegyzés elárulja: "Ezen könyvet az ki szakadozott állapottal vala, kcmpingnltattam Nemes KiiszÖgi Királyi Városban ugyanannak veszedelme vitán Bojt elő hónak 16 napján ezerhéts zá zhatodik esztendőben. Id est 17o6, Polány Sándor." Hz a Polány Sándor rokona volt Watheynak nő - vérének dédunokája. őzek szer itt a bejegyzések szerint az énekes - könyv а XV.TI, százat^ folyamán ‘lYathav rokonságinak a kezén volt. 3. Unnak: a bevezetésnek nem az a célja, hogy Viathay Fernecél és az"énekeskönyvvel kapcsolatos összes problémákat felvesse,vqgy azok megoldására vállalkozzék.Csupán a figyelmet szándékszik faLhivni Viathay énekes könyvének értékeire. Azokra a kérdésekre, amelyeket a magyar irodalom történetének, a magyar művészet és kultur" történetének s általában a magyar történetnek a kutatói számáré. tartogrt.Hcszszabb érekei, a Székesfehérvár, a Szinán, v. Magyar nemzetség, az Önéletrajzzal ogvütt érdekes, értékes adatokat szolgáltatnák a .15 éves háború képének megrajzolásához. Nyelvének vizsgálata valószínűleg fontos adatokkal járul majd hozzá irodalmi nyelvünk történetének felderítéséhez, verseinek ritmusvizsgálata a magyar verstörténet probr=lámáihoz- szolgáltat adatokat, Nóta jelzései eredetének felderítése irodalmunk elterjedtségének és lathsy irodalmi ismereteire vet fényt„ Képei vizsgálaténak: hol tanult, s tanult-e egyáltalán rajzolni, mivel festett, motívumai honnan valók- művészettörténetünk számára van jelentősége, wathay pontos irodalomtörténeti helyének kijelölése pedig gazdagítani fogja.a XVII. század eleji magyar irodalomról alkotott jelenlegi képünket. "Ke véld - irta V.athay íerenc énekeskönyve bevezetésében - hogy én is ez könyvben lévő énekeket néh'ny históriákkal az végre egybe— szarezgettem és írogattam, hogy én azokbul valami ez világi dicsőségre való hirt avagy nevet keresnék, holott magam vallom, hogv az én elmémnek tudatiár volta miatt és gyarló egyben componál'sokért nem méltó talend csak egy ritmus is dicséretre.,." 1-эш ’ez világi" dicsőséget keresett ugyan verseivel, de versei vallásos köntös nigütt e világról szabiik, а XVI, ezázad végi és a XVII század eleji zűrzavaros évekről, mikor "nincs oly szeglet, kinek magyarok közt békessége lehet". "Mi időnkben lett dolgokról"irt,
