Hegedűs Anita - Medgyesi Konstantin: A szegediség változásai (Szeged, 2020)
Marjanucz László: Szeged hosszú 18. százada
Szeged hosszú 18. százada Marjanucz László A címben jelölt időszak kezdő dátuma lehet 1686, Szeged török alóli fölszabadulása; záró évszáma pedig az új városháza fölállítása (1808), mely szimbolikusan jelzi a „szabod út" révbe, a polgárosodás korába érkezését, lezárulását. A török utáni kor megerősödését, a további fejlődést megalapozó tendenciákat takarja. Sajátos történeti helyzetről van szó, amennyiben a városi jogállás fokozatos középkori kiterjedését megtörte a török uralom, s a 18. században emléke fölélesztéséért és visszaszerzéséért valóságos küzdelmet kellett folytatni. Jelentőségét bizonyítandó elég, ha röviden kitérünk arra, hogy mi veszett el a török alatt. Nem teljes részletességgel, de itt vannak azok a főbb kiváltságok, amelyek Szeged városi érettségének különböző szintjeit jelenítik meg királyi rendeletek formájában. IV. Béla 1247-ben a szegedi hospeseknek adományozta Tápé lakatlan földet és Vártó halastavat. Zsigmond király 1389-ben megerősítette a szegedi polgárok vámmentességét, 1409-ben a szegediek kereskedelmi és bíráskodási kiváltságait, 1430-ban pedig a szegediek szabad mozgását az egész országban, vám- és adómentességét. 1458-ban Mátyás király biztosította a szegediek régi kegyúri jogát a Szent Demeter és Szent György plébániák fölött, majd 1473-ban a kunokéval azonos legeltetetési jogot engedélyezett számukra a Duna-Tisza közén, 1486-ban pedig az évenkénti bíróválasztás jogát adományozta a városnak. Végül következett mindezen egyedi kiváltságok megkoronázása: 1498-ban II. Ulászló király Szegedet - kiváltságait egybefoglalva - a szabad királyi városok közé iktatta. Városunkat 1514-ben említik először a becikkelyezett és elidegeníthetetlen királyi jószágok között. E státusát a török szüntette meg 1543-ban (Blazovich, 2014). Szeged hadikormányzat alatt (1686-1715) A Szeged életét szervező tényezők közül a török kiesett 1686-ban. A De la Vergne vezette császári had október 3-án első rohamra elfoglalta a Palánkot, míg a vár hosszabb ostromot igényelt. Október 22-re azonban a folyamatos ágyúzás lehetetlenné tette a várba zárt törökök helyzetét és kapitulációra tettek ajánlatot. Másnap, október 23-án napkeltekor a szegedi várból 200 szekéren 600 török vonult ki Temesvár felé, s ezzel Szegeden, egyúttal Csongrád megyében is a török hódoltság megszűnt (Reizner, 1899-1900: 213). Új szervező erő lépett a török helyébe: a császári sereg, illetve az Udvari Kamara (Bécs) önkényeskedése. De la Croix de Paitis mérnökkari tiszt térképe a városról (1713) valószínű, hogy a török előtti világot rögzíti, mert a „keleti egykedvűségnek" hódoló törökök nem változtattak a város arculatán. Szeged kis város, a vár és város egymástól elszigetelve van, a Tisza folyton fenyegeti. A lakott helyeket mocsarak 96
