Hegedűs Anita - Medgyesi Konstantin: A szegediség változásai (Szeged, 2020)
Nátyi Róbert: Szeged képzőművészete a XX. század első felében európai fókuszból
Nátyi Róbert Szeged képzőművészete a XX. század első felében európai fókuszból nem akartam „élősdi" lenni. Két szegedi művész, Brummer József szobrász és Joachim Ferenc festő ekkor jöttek vissza Párizsból. Megismertették velem a modern francia művészetet reprodukciókból: Manet, Monet, Picasso, Gauguin és Rodin műveit. Egyébként Brummer teljesen Rodin modorában dolgozott, és Joachim Monet-t utánozta. Egy új világ nyílt ki előttem, ezentúl csak egy vágyam volt: Párizs" (Csáky, 1964a: 4). A várossal egyébként Párizsból sem szakadtak meg kapcsolatai, hiszen az 1911- es tavaszi tárlatra még hazaküldte Leányfej című bronzszobrát, amely figyelmet is keltett idehaza (Szalay, 1911 a: 4; 1911 b: 4-5). Az újabb hazai szakirodalom szerint egy valóságos „magyar kubista diaszpóra" működött Párizsban, melynek egyik vitathatatlan középpontja Csáky volt (Kaszás, 2017:59). Az első időszakban Brummernél rendezkedett be. „Brummer már másnap megmutatta azt a szobrot, amelyen akkor dolgozott: egy kongói néger szobor pontos mását. Ez volt akkor a legnagyobb divat. Brummer mesélte, hogy van Párizsban egy festő, aki csodálatosan fest a néger szobrászat szellemében. Picassónak hívják" (Csáky, 1972: 28-29). Új környezetében néhány év alatt föltalálta magát, például tagja lett az Artistes Indépendants-nak. Igaz, hogy kezdetben nem volt könnyű Párizsban gyökeret vernie. Csáky Szeged városától kért segítséget. Levelét a Délmagyarország 1912-ben le is közölte. „Nagyon örülök, hogy képes vagyok haladásomról, sőt sikeremről Írni... Az idei Sálon d'Automné-ban ismét képviselve vagyok és a legjobb teremben, a legnagyobb francia művészek között állították ki a munkám, és Így megismerkedtem a legjobb francia művészekkel, kiknek tetszik a dolgom. Az újságok is írtak rólam, sőt az „Hiustratiorí'-ban meg is fog jelenni a reprodukciója szobromnak. De mindannak dacára, hogy karrierem megindult és hogy kezdenek itt, Párisban és így az egész világon megismerni, jó magam azon a ponton vagyok, hogy éhen haljak, a szó-szoros értelmében" (Víg és szomorú művészlevél Párísból, 1912: 5-6). Végül a szülővárosa által adományozott Ferenc József-ösztöndíj jóvoltából folytathatta tanulmányait. Fél évet az Académie Blanche-on, másfél évet az Académie La Palette-n tanult. Igen gyorsan fejlődött. Archipenko szobrainak és Picasso kubista festményeinek hatására rövid időn belül kialakult stílusa. Az 1914-es Függetlenek kiállításán a Magyarország című lap párizsi tudósítója így értékelte: „Mindjárt a bejáratnál a szemünkbe ötlik egy lehetetlen, lapos vagdosott, sebhelyes férfiportré, a melyet a kubisták 'hivatalos’ lapja, a Montjoie címlapján igyekszik népszerűsíteni. A szobor alkotója Csáky, aki Szeged város ösztöndíjából műveli itt a kubizmust" (Orbók, 1914: 20). Csáky kapcsolatokat ápolt a párizsi magyar kolónia tagjaival: Czóbellel, Márffyval, Tihanyival, Berénnyel. Segítette a beilleszkedés nehéz időszakában a Párizsba érkezett fiatal magyar művészeket. Szegedi időszaka művészetileg nem sokat jelentett számára, erről így vallott Szelesi Zoltán művészettörténészhez írt egyik levelében: „Az bizonyos, hogy az igazi művészi tevékenységem csak Párizsban kezdődött igazán és rendszeresen" (Csáky, 1964b: 4). 56
