Hegedűs Anita - Medgyesi Konstantin: A szegediség változásai (Szeged, 2020)
Nátyi Róbert: Szeged képzőművészete a XX. század első felében európai fókuszból
Nátyi Róbert Szeged képzőművészete a XX. század első felében európai fókuszból kiállításán és a müncheni Brakis Kunstban is szerepeltek képei. 1909-ben jutott el ahhoz a fordulóponthoz, hogy tanulmányait Párizsban folytathassa. A pezsgő szellemű városban rá nem az akkor legfrissebbnek számító kubizmus hatott, hanem a fauves-ok felé fordult teljes érdeklődéssel. Ennek kitűnő példája a Móra Ferenc Múzeum Interieur című képe, ahol a dekoratív festésmód, a keveretlen, üde, tisztaszínek ecsetjárása a francia vadak, illetve a posztimpresszionizmus dekoratív festészetével rokonítja a képet.4 A világoszöld tapétával borított, vidám szobabelsőben kézimunkázó és olvasó két hölgy önfeledten temetkezik foglalatosságukba. Az előtér tarka, cifra virágokkal hímzett színes térítőjén fekvő sárgában, zöldben és rózsaszínben pompázó könyvborítók hangsúlyt adnak a kompozíciónak. Szőri festményei - talán a posztimpresszionista igazodásnak is köszönhetően - a higgadtabb ecsetkezelés jóvoltából fegyelmezettebbek, mint fauvos kortársaié. A századfordulót követően a szegedi festészetben ő az első, aki a müncheni, nagybányai igazodást követően nem maradt meg a plein air látásmód társai által járt biztonságot nyújtó útján, hanem nyitott szellemének, széleskörű igazodásának köszönhetően, többek között párizsi élményei alapján lépéseket tett egyfajta konszolidált modernizmus irányában. Sajnálhatjuk, hogy a Magyar Vadak kiállítás kurátorai nem figyeltek fel munkásságára, s így nem kapott helyet a tárlat anyagában. Eddig előkerült, kevés számú, ismert darabjai nem teszik lehetővé, hogy pályájának főbb irányvonalait vizsgáljuk, de a hazai vadak törekvéseinek egyik sajátos látásmódú képviselőjeként tarthatjuk számon. A művészi gyakorlathoz Nagybányán keresztül eljutó művészek közül Kukovetz Nana (1885-1919) festészetét is érdemes bevonnunk elemzésünkbe. A szegedi családból származó festőnő 1902-ben néhány hónapon keresztül Ferenczy Károly és Réti István instrukciói alapján ismerkedhetett a szakmai alapokkal (Szelesi, 1969). 1903-ban Hollósyt követve a vajdahunyadi művésztelepen alkotott (Szűcs, 2006). Ismert vásznai alapján meglehetősen vegyes, heterogén életműve több kérdést is felvet. Az oeuvre eltérő stílusú darabjainak attribúciós kérdései, periodizációja, az egyes korszakok egymásra épülése sincs megnyugtatóan tisztázva. Kukovetzék generációjára már a Nagybányára beszivárgó neós hatások is befolyással bírtak. 1906-ban, amikor a festőnő újra elutazhatott a művésztelepre, ott találta a fiatal generáció tagjai közül a szintén szegedi Brummer József szobrászt. Az 1906. októberi szegedi kiállítása után sikerült Párizsba zarándokolnia, ahol Czóbel Béla festészete gyakorolt rá erőteljes befolyást, amit az életművében társtalanul egyedülálló, meglepő Lovagló férfi című festménye reprezentál.5 A rokontalan darab Czóbelnek a párizsi Musée National d'Art Moderne-ben őrzött Festők a szabadban (1906) kompozíciójával hozható legközelebbi párhuzamba. Egy zöldfalú ház verandája előtt szürke lovon ülő magányos férfi a szimbolizmus és a szecesszió dekoratív plakátszerűségét juttatja eszünkbe. A testeket körülölelő sötét körvonal jelzi, hogy az előző század végének cloisonizmusa hogyan hatott Kukovetz akkori festészetére. A merész színhasználat, a mályvában, illetve rózsaszínben pompázó előtér a nabis és a fauves elveinek megértéséről tanúskodnak. 54
