Hegedűs Anita - Medgyesi Konstantin: A szegediség változásai (Szeged, 2020)
Máté-Tóth András - Mezey András: Vallási momentumok Szeged történetében
Máté-Tóth András - Mezey András Vallási momentumok Szeged történetében fókuszává lépett elő a városnak: a templom, az egyetemi épületek és az 1931-ben indult Szabadtéri Játékok által itt fonódik egy térbe a vallási áhítat, a tudományos kíváncsiság és aThália iránti rajongás. Somogyi-könyvtár Az „Alföld fővárosának" szellemi újjáépítését alapozta meg Somogyi Károly (1811-1888) esztergomi kanonok, aki 1880. április 26-án felajánlotta könyvtárát Szeged városának, mert a nagy árvíz után felépülő városnak szellemi alapokra is szüksége van. Amint a piaristák gimnáziuma a gyerekek, úgy a Somogyi-könyvtár a felnőttek művelődését szolgálta, s tette ezt vallási motivációból. Kitérő az antikultúra világába: a boszorkánypör A város 300 évvel ezelőtti státusának felemelkedését követően számos, a hétköznapi életet megkeserítő dolog történt. Elsősorban az aszályra vagy pusztító jégverésre kell gondolni. Betelepülők számának növekedésére és politikai intrikákra, s a Rákóczi mozgalom szabadcsapataitól való félelemre. A társadalmi, közösségi bizonytalanságok egyik kezelési módja a bűnbakkeresés és likvidálás. A kor népi vallásosságának mentén kézenfekvő volt a boszorkánypörök eszközéhez fordulni, amely nem más, mint rituális gyilkosság a többségi identitás megőrzéséért. A nagy boszorkánypör Szegeden 1728. július 23-án zajlott, s nem egyházi per volt, nem tartozott az inkvizíció illetékességi körébe. De a város akkori népi hitvilágának szerves részét alkotta az ördögbe vetett hit, s a privát és a közösségi tragédiákért az ördögöt és a vele cimborálókat tették felelőssé. Ez a hagyomány - nem csak Szeged városában - a mai napig tovább él, s a politikai kultúra hanyatlásával párhuzamosan erősödnek az összeesküvés-elméletek, bűnbakkijelölések és a virtuális karaktergyilkosságok. Összefoglalva Ezeket a jellegzetességeket egybevetve talán jobban érthető, mit jelent az egyházias korszak Szeged történetében. A vallás jelen volt a népi vallásosságtól kezdve az oktatás, a gyógyítás, a művelődés, a kereskedelem és a számos ünnep területén. Nem valami idilli korszakkép értelmében, hiszen számos konfliktus, érdekütközés és egyebek terhelték ezt a történelmi kort. De a gondolkodásnak az alaplogikája szerint a vallás és az egyházak alapvetően építő, a várost fenntartó, gazdagító szerepet játszottak. 41
