Hegedűs Anita - Medgyesi Konstantin: A szegediség változásai (Szeged, 2020)
Máté-Tóth András - Mezey András: Vallási momentumok Szeged történetében
Máté-Tóth András - Mezey András Vallási momentumok Szeged történetében Kommunista korszak: alternatíva Az 1950-1990 közötti időszakot sematikusan kommunista időszaknak szokták nevezni, ám a társadalomtörténeti, szociológiai és politológiai szakirodalom alapján ez a sematikus megjelölés inkább elfedi ennek a negyven éves periódusnak a dinamikáját, mintsem lehetővé tenné az erről való árnyalt és elemző beszédet. Ami miatt most mégis „kommunista" időszaknak tituláljuk ezt a korszakot, az a vallási-egyházi dimenzió alaphelyzetét van hivatva kifejezni. Bár az egyházi és vallási területre is érvényes, hogy a korszakot eltérő időszakokra kell bontani, nagy vonalakban mégis igaz, hogy az előző korszakban a vallási és egyházi élet a támogatott, míg a következő korszakban a tiltott, illetve a tűrt kategóriába tartozott. Az egyházi élet ebben a korszakban különböző alakváltozások ellenére mégis egyfajta alternatívát jelentett a fennálló viszonyokkal szemben. Alternatívát három értelemben. Egyrészt ideológiai, világértelmezési alternatívát: a materializmussal és ateizmussal szemben közjó és Isten-centrikus alapállás. A radikális új társadalmi értékrendszerrel és időszámítással szemben a múltra való emlékeztetés és a történelmi kontinuitás alternatíváját. Végül az egyházi és vallási üldözöttséggel szemben a hitért való kockázatvállalás értékének az alternatíváját. A betiltott szerzetesrendek, az iskolák államosítása, a gyakorló hívők kiszorítása a magasabb társadalmi és tudományos pozíciókból erőteljesen megrostálta, megtisztította a vallási és egyházias populációt, egyben meg is erősítette, elkötelezettebbé és felnőttebbé is tette. A kommunista korszak a hagyomány-alapú vallásosságot döntés-alapú vallásossággá formálta. A magától értetődő vallási és egyházi berendezkedést megalkotandó és fenntartandó berendezkedésűvé tette. Ebben a korszakban takaréklángon, sekrestyébe zártan és teljes nyílt, avagy rejtett ellenőrzés alatt működhettek csak a legkülönbözőbb vallási közösségek. A korszak történetének kutatásai azonban kimutatják, hogy a cseperedő civil társadalom vonatkozásában milyen jelentőségűek voltak a vallási-egyházi közösségek. Azok is, melyek az előző korszak egyházi egyesületi és mozgalmi életét próbálták az új körülmények között, mintegy katakombákban folytatni, és azok is, melyek az új körülmények láttán születtek. Még a vallás és egyházüldözés legdurvább időszakában is a saját meggyőződésért vállalt áldozattal a hívő emberek hozzájárultak a város kulturális és erkölcsi minőségéhez. Milyen Szegedre jellemző mikrotársadalmi sajátosságok tapinthatók ki e korszakban? Az egypártrendszerben Csongrád megye „Pol-pot megyeként" vonult be a köztudatba, mivel a Kádár szektás-balos pártellenzékéhez tartozó Komócsin-testvérek, elsősorban Komócsin Mihály fellegvárának számított, de a hazai kommunisták ezen túlmenően is Szegedet a negyvenes évek végétől a reakció és klerikalizmus fellegvárának tartották, nem utolsósorban Horthy politikai pályafutásának itteni kezdetei miatt. Ezért ideológiai átgyúrását elsődleges feladatnak tartották. 1959-1978 között a megye ÁEH-megbízottja, azaz egyházpolitikájának legfőbb irányítója a tanári pályáról, majd a megyei tanács népművelési osztályvezetői székéből jött Rátkai János volt, aki viszont nem kizárólag az osztályharcos 42
